Az EU-tagságot megelőző időszaktól kezdődően az MNB a jelenleginél jóval több nemzetközi szakmai fórumon vesz majd részt, és ez a trend a monetáris uniós tagsággal fog csúcsosodni.

Az EU-csatlakozásig évente egyszer egy elnöki szintű szeminárium keretében a Központi Bankok Európai Rendszere és a tagjelölt országok központi bankjai legfelsőbb szinten folytatnak párbeszédet, melyet megelőz egy szakértői részvétel mellett zajló találkozó.

Az EKB legfontosabb döntéshozó testületeiben való részvételünk az integráció előrehaladtával a következőképpen alakul: az egyéves megfigyelői státust követően EU-csatlakozásunkkal az MNB elnöke automatikusan tagja lesz a negyedévente általában Frankfurtban, az EKB székházában ülésező általános tanácsnak, míg később a GMU-tagságunk kezdetétől tagja lesz a havonta kétszer ülésező kormányzótanácsnak.

A bizottságok közül kilóg a költségvetési, melynek működése eltér társaitól. Fő feladata a KBER költségvetésének kialakítása.

A KBER-bizottságok a központi bankok és az EKB szakértőiből állnak, és segítségére vannak az EKB vezetőinek a KBER feladatainak végrehajtásában. A képviseleti szintet maguk a központi bankok döntik el a szakmai illetékesség alapján. A KBER bizottságai közül a legtöbb albizottságokat és munkacsoportokat hozott létre, melyek a felmerülő feladatoktól függően változó gyakorisággal üléseznek. Az egyes bizottságok felosztása albizottsá-

gokra, munkacsoportokra idővel változhat, így Magyarország EU-csatlakozásakor a jelenlegitől nagyban eltérő struktúrával találhatjuk magunkat szemben. Természetesen előfordul, hogy egyes albizottságokban/munkacsopor-tokban a tárgyalt kérdések miatt csak és kizárólag az eurórendszer központi banki szakértői vesznek részt, így a központi bankok nem vesznek részt minden munkacsoportban.

A KBER-bizottságok szinte mindig Frankfurtban üléseznek, de hagyománnyá vált évente egy bizottsági ülést máshol rendezni. A bizottságok kétféle összetételben tanácskoznak. Az első az ún. standard összetétel, amikor kizárólag az eurórendszer központi bankjai vehetnek részt az üléseken. A második forma az ún. kibővített összetétel, ahol már az eurózónán kívüli EU-tagállamok központi bankjai is képviseltetik magukat.

Ez így logikus: az eurózónát érintő napirendi pontok esetében a "külső", EU központi bankok nem érintettek, és így részvéte-

lük nem indokolt. A KBER-bizottságok standard összetételben általában havonta egyszer tanácskoznak, a kibővített összetételű ülések ritkábbak. Az MNB számára időben először relevánssá váló kibővített tanácskozásokra általában évente 4-6 alkalommal kerül sor.

A bizottságok tisztán konzultatív szerepet töltenek be, és nem tehetnek jelentést a kormányzó-, illetve az általános tanácsnak.

A munkájukkal kapcsolatos eredmények és információk csak és kizárólag az EKB igazgatóságán keresztül juthatnak el az előbb említett két döntéshozó szervhez. Fentiek alapján a bizottságok nem hozhatnak határozatokat. Vitás kérdéseik során a többség véleményét képviselik a kisebbségi nézetek feltüntetése mellett.

A KBER-bizottságok nem rendelkeznek saját működési szabályzattal, de az EKB működési szabályzata rögzíti, hogy a bizottságok elnökei általában az EKB szakértői lehetnek. Az IRC, a BSC és a Buco esetében tettek ez alól kivételt, ahol vezető beosztású központi banki szakértő lett elnöknek kinevezve.

Az MNB szakértői a csatlakozási szerződés aláírása után egy évig megfigyelői státussal rendelkeznek majd a KBER-bizottságokban, a teljes tagság elnyerését követően pedig érdemben is megkezdhetik a szakmai munkájukat a kibővített összetételű üléseken.