Megszorításokat készít Schüssel

A jövőbeni osztrák kormány a Der Standard szerint egymilliárd euró megtakarítását tervezi az egészségügyben: az összeg nagyjából egyenlő arányban származna szervezeti reformokból, a gyógyszerkiadások lefaragásából, vizitdíjak bevezetéséből és a járulékok emeléséből. Utóbbi területen a jelenleg változó mértékű, átlagosan 7,2 százalékos elvonás egységesen 7,3 százalékra emelkedne, ami elsősorban a nyugdíjasok terheit növelné. A munkavállalókat ezen túlmenően arra is köteleznék, hogy szabadidejüket lefedő baleset-biztosítást kössenek.

A gyógyszereknél a generikus készítmények használatának ösztönzésétől várnak megtakarítást az ÖVP és az FPÖ szakértői, a vizitdíjak rendszere pedig a tervek szerint minden orvosi és kórházi kezelésre kiterjedne. A szervezeti reformok lényegében a különböző szakmai betegpénztárak egységesítését célozzák. A megszorításokkal szemben sovány vigasz, hogy egyes kezelések - például a gyermekek fogszabályozása - részben támogatottá válhatnak.

Jelentős tehertétel a fogyasztók számára az autózás költsé-geinek tervezett emelése is.

A benzin adója literenként hat, a dízelolajé öt centtel nőhet, ami éves szinten 330-400 millió eurós többletbevételt hozna a kincstárnak. Ebből az adómentes éves jövedelemszint 14 500 euróra történő emelését és a bérterhek lefaragását kívánja finanszírozni a pénzügyi tárca - értesült a Die Presse. A régi-új kancellár, Wolfgang Schüssel az európai uniós előírásokkal indokolja a tervezett drágítást, amibe az előző választásokhoz képest meggyengült, ám így is "királycsinálónak" számító FPÖ is beletörődött. Szintén valószínűnek látszik az autópálya-matrica árának 73-ról 100 euróra emelése és a teherautók útdíjának kilométerenként néhány centes drágítása.

Hogy ne csak az autósok panaszkodjanak, a postai díjak június 1-jei hatályú emeléséről is döntés született: a drágulás mértéke eléri a 30 százalékot, és éves szinten 68 millió euróval emelheti a monopolcég bevételeit. Ezzel szemben nem feltétlenül a terhek emelését, inkább differenciálását jelenti, hogy az egyetemek a jövőben bizonyos határok között maguk határozhatják meg a tandíjak (most félévenként egységesen 363,36 eurós) mértékét. A kutatás-fejlesztés területén a két párt illetékesei megegyeztek a különböző támogatási alapok összevonásáról és a források három év alatt összesen 600 millió euróval való emeléséről.

A koalíciós tárgyalások gyorsasága némileg meglepő lehet azt követően, hogy a novemberi választások után a győztes ÖVP hónapokig tárgyalt a második helyen végzett szociáldemokratákkal és a zöldekkel. Miután ezek a megbeszélések nem vezettek eredményre, a néppárt elnöksége a múlt héten az FPÖ-vel való tárgyalások megkezdése mellett döntött. Elemzők főként a Szabadságpárt szorult helyzetével magyarázzák a gyors eredményt, és ugyanezen okból nem tartják valószínűnek, hogy a korábban sorozatos meglepetéseket okozó radikális tömörülés koalíciós partnerként megpróbálná kisiklatni az EU bővítését.