Munkanélküliség: 6,1 százalék

A november-januári időszakban 6,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 0,2 százalékponttal magasabb, mint a korábbi, október-decemberi megfigyelési időszakban. Nem csupán az állástalanok, hanem a foglalkoztatottak száma is emelkedett, vagyis a munkapiac mérete növekedett.

A jelenség mögött több tényező állhat. A fiatal munkanélküliek számának növekedése arra enged következtetni, hogy a vállalatok munkaerő-felvételüket az utóbbi időben visszafogták, érezve a külső konjunktúra hatását. A munkapiacon megtalálható több ember a magasabb bérek hatása is lehet. A munkát keresők egy része el tudott helyezkedni, így ők a foglalkoztatottak számát növelték, míg mások egyelőre csak keresnek, de nem találtak munkát. Szintén a (látható) munkapiac bővülését okozhatja a gazdaság "kifehéredése", a szürkegazdaság lassú visszaszorulása.

A fentieknél "földhözragadtabb" magyarázat is van a munkapiaci változásokra. A munkanélküliség megugrásának egyik oka az a szezonális sajátosság, hogy az év elején mindig több az állástalan. Ez a gazdaság természetes, éven belüli mozgása, vagyis a változás egy része nem reálgazdasági jelenség következménye. Talán még ennél is fontosabb, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az év elején megváltoztatta azt a mintát, amellyel a munkapiaci trendeket méri. Az újonnan bekerülő településeknek a kimaradókhoz képest eltérő aktivitási struktúrája van - hívja fel a figyelmet a KSH. Feltehető, hogy az "új" kistelepüléseken nagyobb az aktivitási ráta, így a foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek számának megugrását ez is magyarázhatja. Az emberi tényező is közrejátszhat: a KSH új összeírókat alkalmaz, ami szintén befolyásolhatja az adatokat.

Az egyelőre bizonytalan, hogy a reálgazdasági, technikai és módszertani okok közül melyek esnek a legnagyobb súllyal a latba. A valós munkapiaci folyamatok felméréséhez még érdemes lesz megvárni jó néhány hónap adatait. Mivel egyelőre csak a januári felmérés készült a módszertani változás után, a következő hónapokban - ahogy a februári és márciusi adatok is "becsúsznak" a háromhavi átlagokba - további növekedés is elképzelhető mind a munkanélküliek, mind a foglalkoztatottak kimutatott számában. (MI)