Nem oldódott fel a NATO válsága

A tegnapi nap folyamán sem sikerült feloldani a hétfőn felszínre került ellentéteket a NATO-n belül. A szervezet nagykövetei két halasztás után mindössze húsz perces - eredménytelen - tárgyalást folytattak a kialakult válság feloldásáról. Ma újabb ülést terveznek.

Eredetileg az USA kért támogatást Ankarának, majd Törökország a maga jogán, az alapokmány 4. cikkére hivatkozva. A segítségkérés Patriot ellenrakéta-ütegekre, Awacs felderítő repülőgépekre, biológiai és vegyvédelmi egységek kiküldésére vonatkozott. A francia-belga-német trió azonban arra hivatkozva vétózta meg a kérést, hogy annak már a megtárgyalása is a háború logikájába illeszkedik, s előbb még meg kell próbálkozni az eddig kiaknázatlan diplomáciai lehetőségekkel. A Biztonsági Tanácsban elnöklő Németország képviselője szerint a tanács 15 tagja közül 11 támogatja az iraki fegyverzetellenőrök számának megsokszorozását, mandátumuk meghosszabbítását.

George Bush amerikai elnök szerint a NATO-trió döntése rossz irányba terelte a szövetséget, Rumsfeld védelmi miniszter pedig a BBC szerint közölte, hogy az USA és szövetségesei szükség esetén "a NATO-n kívül" hajtják végre a szükséges tervezést. Jack Straw brit külügyminiszter a korábbi szolidaritást megerősítve szükségtelennek mondta az ENSZ-ellenőrök létszámának növelését.

Irak elvetette azt a francia-német javaslatot, amely az ellenőröknek védelmet nyújtó ENSZ-erő iraki telepítését vetette föl, s Huszein elnök, miután elvben hozzájárult az U-2 gépek repüléseihez, kijelentette: erre csak akkor kerülhet sor, ha a különben is járőröző brit és angol vadászbombázók felhagynak támadásaikkal.