Tavaly 31,5 ezer új lakást adtak át Magyarországon, 12 százalékkal többet, mint 2001-ben. Az elmúlt tíz évben most épült a legtöbb lakás, köszönhetően a kamattámogatásos rendszer által megteremtett keresletnek és az ebből származó építőipari extraprofitnak. Így nem csoda, hogy a kormányzati megrendelések mellett éppen a lakáspiaci konjunktúra volt az építőipar húzóereje 2002-ben.

Úgy tűnik azonban, a lakásépítési hullám elérte csúcspontját. Az utolsó két negyedévben már csak egy számjegyű volt az átadott lakások éves alapon számított bővülése, az építési engedélyek alakulása pedig még határozottabban jelzi a keresletcsökkenést. Az utolsó negyedben 9,3 százalékkal kevesebb engedélykérelmet regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek másfél-két éves időtávban jó előrejelzői a lakásépítéseknek, márpedig ezek hosszabb ideje stagnálást mutattak. Ezért a szakértők a piac stabilizálódásáról beszéltek. Ám az utolsó negyed adatai már nem a piac "beállását", hanem kifejezett zsugorodást prognosztizálnak.

A jelenség mögött az állhat, hogy "elfogytak" a kamattámogatásos módszerrel elérhető lakásvásárlók. A felduzzadt kapacitású építőiparban egyes cégek a közeljövőben rosszul járhatnak. A piaci körülmények módosulása már tetten érhető az értékesítési idő elnyúlásában is.

A piacon csak akkor maradhat életben ennyi cég, ha a keresletet valahogyan pótolni tudják. Ennek egyik forrása az őszi közalkalmazotti illetményemelés lehet, s az árcsökkentésben is lehetnek tartalékok. (Ma az építőiparban magas profitráta érhető el.)

Érdekesség, hogy területileg igen koncentráltan ment végbe a növekedés. Budapesten és néhány dunántúli megyében kiugró volt a bővülés, míg az Alföldön mindhárom nagy régióban viszszaesést mért a KSH. (MI)