Soron kívüli EU-csúcs

Soron kívüli EU-csúcstalálkozót hívna össze jövő hétfőre a tizenötök soros elnökségét adó Görögország. Az állam- és kormányfők összejövetelének - amelyre még nem tudni, hogy meghívják-e a tagjelölteket is - az Irakkal kapcsolatos közös álláspontról kellene döntenie, miután az elmúlt hetek során kiélezett véleménykülönbségek tárultak fel az európai államok között.

Az iraki válsággal foglalkozó, soron kívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívásáról döntött hosszas habozás után az EU görög elnöksége. A csúcstalálkozót február 17-én, hétfőn tartanák meg Brüsszelben, és az lenne a feladata, hogy megpróbálja rendezni az Irak lefegyverzésének kérdésében végletekig megosztott európai államok sorait. A csúcstalálkozóra három nappal azután kerülne sor, hogy Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője újabb jelentést terjeszt a Biztonsági Tanács elé arról, Irak mennyiben működik együtt a leszerelést ellenőrizni hivatott csoporttal.

A görög elnökség azt tervezi, hogy a csúcs után különtalálkozót tart a csatlakozásra készülő tíz országgal, feltehetőleg ugyancsak csúcsszinten.

A soron kívüli csúcstalálkozó megrendezésének gondolata azt követően merült fel először, hogy nyolc európai kormányfő, köztük Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nyílt levelet tett közzé több európai lapban, amelyben az Irakkal szembeni kemény és egységes álláspontra és az Egyesült Államokkal való összefogásra szólította fel Európát. A levelet sokan, így az EU görög elnöksége részéről is kritizálták, mondván, az tartalmától függetlenül súlyos csapást jelentett a közös európai kül- és biztonságpolitikára.

Brüsszeli elemzők szerint a háború kérdése és az amerikai diplomáciai nyomás annyira megosztja a tagállamokat, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az Európai Unió valóban egységes és markáns álláspontot alakítson ki az ügyben. A megosztottságot csak aláhúzza, hogy a megrendezés kérdése az egyre ziláltabb külpolitikai helyzet ellenére is több mint egy héten keresztül húzódott.

Az iraki krízis hétfőn átgyűrűzött a NATO-ba is. Nem lehet tudni, hogy Franciaország, Németország és Belgium megvétózza-e Törökország kérését, katonai védelmének biztosítására, amivel Ankara - a szövetség történetében először - megidézte a NATO-alapokmány negyedik cikkelyét. A vita kedden is tart. A drasztikus lépésre azután került sor, hogy Párizs, Berlin és Brüsszel az elmúlt két hét során háromszor is blokkolta azt az amerikai kérést, hogy az iraki háború kitörése esetén nyújtsanak közös katonai védelmet Törökországnak. A háborút elutasító hármak szerint a NATO-gépezet megindítása a háború visszafordíthatatlan logikáját kényszerítené ki, holott még nem merült ki minden lehetőség az iraki válság békés megoldására.