Új szerepben a régiók
Az Európai Unió alkotmányozó konventjének következő napirendi pontjaként a régiók és a helyhatóságok közhatalmi jogállását vitatják meg a küldöttek. Az alapkérdés e tekintetben az, hogy a szóban forgó, alacsonyabb igazgatási szinteknek milyen beleszólásuk legyen az uniós döntéshozatalba.
A majdani, kibővített unióban több mint 100 ezer regionális és helyhatósági testület fog működni, ezek közül egyeseknek (például a német vagy a belga tartományoknak) a nemzeti alkotmányok rendkívüli jogköröket biztosítanak - írja az EurActiv. Ezeknek az igazgatási szinteknek az uniós döntéshozatalba való bekapcsolása során elvileg közvetítő fórumként lehetne használni a régiók tanácsát, amelynek a parlament röviddel ezelőtt ajánlott meg olyan jogkört, hogy közvetlenül fordulhasson az Európai Törvényszékhez, ha valamely uniós jogszabály sértené a szubszidiaritás elvét. A körzetek és a helyhatóságok szerepének erősítését legutóbb az Egyesült Királyság, illetve a részben önállósított skóciai és walesi igazgatás is követelte egy levelében, amelyben az aláírók azt sürgették, hogy a bizottság kérje ki az adott szintek véleményét minden olyan döntésben, amely ezek működését érinti.
A régiók és helyhatóságok jogköreinek a leendő alkotmányban való szabályozására a konvent elnöksége többféle indítványt is tett a legutóbbi tervezetében. Az egyik szerint ezeket a szinteket a jövőben jobban be kellene vonni az uniós törvényalkotásba, és ezt esetleg már az alaptörvény bevezetőjében is rögzíteni kellene. Egy másik felvetés szerint meg kellene vizsgálni a régiók ajánlási jogának esetleges megerősítését. A konvent elnöksége emellett megfontolásra ajánlja az uniós rendelkezések régiók általi megtámadásának lehetőségét olyan esetekben, ahol ilyen, alacsonyabb szinteknek kiterjedtebb jogalkotási hatáskörük van.
