Változik a védjegytörvény

A hazai vállalkozások érettek arra, hogy maguk őrködjenek jogaik felett. Nem feltétlenül szorulnak rá egy állami hivatal gyámkodására. Ezért is hajlanak a szakmai megfontolások arra, hogy - a védjegytörvény jogharmonizációs célú módosítása során - a bejelentési eljárásban jelenleg érvényesülő szabályokat az úgynevezett felszólalási rendszer váltsa fel - nyilatkozta a Világgazdaságnak Ficsor Mihály, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnökhelyettese. Ma ugyanis hivatalból vizsgálják a védjegylajstromozás valamennyi feltételét. A hivatal emel kifogást, ha egy oltalmazni kívánt megjelölés másnak a jogát sérti.

A felszólalási rendszerben viszont az érintettnek kell jeleznie, hogy a leendő védjegy miatt az ő korábbi védjegyjogosultsága, vagy valamely személyhez fűződő joga csorbát szenved.

Az unió tagállamaiban és a közösségi védjegyhivatalnál a felszólalási rendszert alkalmazzák. Ez a gyakorlat Magyarországot nem kötelezi. Magánjogosultságokról lévén szó azonban felvethető, hogy azok érvényesítése nem az állam feladata - hangsúlyozta a készülő törvénymódosítás kapcsán az elnökhelyettes. Elmondta: a cél az uniós csatlakozáshoz még szükségesnek látszó változtatások elvégzése. Az unióban nem csak külön-külön, az egyes tagállamokban lehet védjegyoltalmat szerezni: nyitva áll a lehetőség a közösségi szintű védelemre is. Az oltalom egyetlen eljárásban kapható meg, és az unió egész területére egységesen kiterjed. Az uniós csatlakozással a közösségi védjegyoltalom Magyarország területén is hatályossá válik, illetve valamely magyar megjelölésnek védelmet lehet szerezni valamennyi tagállamban.

Szükséges tehát a védjegytörvénybe beilleszteni a közösségi oltalomra vonatkozó előírásokat. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a közösségi védjegyekre is.

Ha valamely hazai cég a jövőben az unió egész területére kiterjedő oltalomban érdekelt, akkor az alicantei közösségi védjegyhivatalnál igényelhet uniós oltalmat. Helyi érdekű vállalkozások, melyeknek hatóköre Magyarországon kívül legfeljebb egy-két államot érint, nyilván csak itthon, illetve az adott országokban kérnek majd védelmet. A két rendszer közötti átjárhatóságot is biztosítják majd a rendelkezések. Ha például valaki elveszíti a közösségi oltalmat, még szerezhet - a közösségi védjegy átalakításával - nemzeti védelmet azokban az országokban, ahol jogszerzést akadályozó ok nem áll fenn.

Fontos változások várhatók a bírósági gyakorlatban is. A magyar igazságszolgáltató fórumoknak új feladatot jelent majd, hogy esetenként, a közösségi védjegyirányelvet értelmezendő, előzetes állásfoglalást kérjenek az Európai Bíróságtól, amelynek határozata köti a nemzeti bíróságokat.

A törvényjavaslat várhatóan még ebben a fél évben az Országgyűlés elé kerül.