Változó migrációs törvények

Az év második felében várhatóan ismét módosítják a migrációs jogszabályokat. A 2002. január 1-jén életbe lépett törvények módosítását célzó javaslatcsomag kidolgozása már megkezdődött, s az év második felében kerülhet az Országgyűlés elé. Bár a jelenleg hatályos törvényeket a jogharmonizációs szempontok figyelembevételével dolgozták ki 2001-ben, a közösségi joganyag változása miatt újabb módosításokra van szükség. A koncepció általánosságban nem szigorító jellegű, de - az EU elvárásainak megfelelően - hatékonyabbá kívánják tenni azoknak az illegális migránsoknak a kiszűrését is, akik tranzitállamnak tekintik Magyarországot.

Ezzel párhuzamosan a valóban menekültnek nyilvánítható személyek beilleszkedését az eddiginél részletesebb szabályozással segítenék.

Az ellenőrizhetetlen migráció kedvezőtlen hatására hívja fel a figyelmet egy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által elkészített elemzés is, amely szerint a jelenlegi szabályozás számos visszaélésre ad alkalmat. A migránsok bármikor menekültstátust kérhetnek, akár elfogásukkor is, s a kérelem benyújtásával hosszú időre legalizálják magyarországi tartózkodásukat úgy, hogy közben - embercsempészek közreműködésével - gyakorlatilag akadálytalanul próbálkozhatnak az ország nyugat felé történő elhagyásával. Emellett olyan személyek is menekültstátusért folyamodhatnak, akik bizonyíthatóan több éve Magyarországon tartózkodnak, pedig letelepedésüket már jogerősen elutasították.

Az EU-csatlakozás következtében Magyarország vonzereje mint célországé is nőni fog. Az NBH szakértői szerint ennek kedvezőtlen kísérőjelenségei közé tartozik, hogy az illegális bevándorlók nagy része a fekete- és a szürke gazdaságban vállal munkát, s mivel az illegális migráció maga után vonja a törvénytelen családegyesítéseket is, ez az eltartottak számának gyors növekedéséhez, ezáltal az ország eltartóképessé-gének romlásához vezet. További szempont, hogy az illegális migrációból táplálkozó, saját normák szerint élő közösségek megerősödése az idegengyűlölet táptalajává válhat, ami több nyugat-európai országban komoly belpolitikai problémákat vet fel. Új típusú kockázatok megjelenését jelezheti az a 2002-es rendőrségi akció, amelyben egy embercsempészettel gyanúsított csoport felszámolása során, annak iraki állampolgárságú vezetője lakásán szélsőséges hangvételű propagandaanyagokat találtak. Ennek kapcsán felmerült a gyanú, hogy a gyanúsított radikális szervezetekkel is kapcsolatban állt, illetve az embercsempészetből származó bevételből szélsőséges nézetek terjesztését finanszírozták.

A határőrség az idén - részben uniós finanszírozással - csak a speciális technikai eszközök beszerzésére 2,7 milliárd forintot fordít. Ugyanakkor szakértők szerint a határőrségnek, a bevándorlási hatóságnak és a titkosszolgálatoknak az elkövetkező években együttesen még mintegy 60 milliárd forintot kell a schengeni kritériumok teljesítésére fordítani.