Vita az EU-kommunikációról

A szocialista képviselő szerint bár már egyre közeledik a népszavazás napja, láthatóan még mindig nagy a szemléleti különbség a kormánymegbízott államtitkár és az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány képviselője között. Holott nem lehet az embereket még egyszer magukra hagyni, érvelt Tabajdi, mert ez azzal fenyeget, hogy a rendszerváltás legitimációja után megkérdőjeleződhet az EU-csatlakozásé is.

Az integrációs bizottsági ülésen Hörcsik Richárd (Fidesz) ugyanakkor arról szólt, hogy az utóbbi időben kedvező eltolódást észlel az EU-kommunikációban, ám a leghitelesebb meggyőző eszköz a gyakorlat: "Ha az emberek azt tapasztalják, hogy működik a SAPARD- és PHARE-program, akkor magától értetődőnek veszik azt is, hogy működik az EU." Szent-Iványi István, a bizottság elnöke szerint a mozgósításra kell helyezni a hangsúlyt, s látni kell, hogy a tájékoztatási kötelezettség a népszavazással nem ér véget, szerteágazó képzéssel és tréninggel lehet előmozdítani, hogy a magyar állampolgárok felkészülten lépjék át az unió kapuját.

A közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy 60-70 százalékos részvétel várható a népszavazáson - mondta el Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős politikai államtitkára. Megerősítette: a kormány számára az a fontos, hogy minél többen menjenek el április 12-én szavazni, és minél többen igennel voksoljanak. Megítélése szerint az átlagosnál erősebb a csatlakozás támogatottsága Budapesten és a többi városban, ám messze elmarad a várakozásoktól a falvakban, az alacsonyabb végzettségűek és a mezőgazdaságban dolgozók körében. Somody Imre értésre adta, hogy a közalapítvány mindaddig nem adhat konkrét válaszokat, amíg a szaktárcáktól azok nem érkeznek meg hozzájuk. Elmondta, hogy 3,8 millió családnak küldtek levelet, s az induló 200-ról 800-ra nőtt az ezek alapján, illetve a 181-es telefonszámra hozzájuk érkezett kérdések és az azokra elkészült válaszok száma.