Vitatott a polgármesteri korkedvezményes nyugdíj

A Belügyminisztérium vizsgálja a polgármesterek korkedvezményes nyugdíjazásának kiterjesztését, de a jelenleg érvényben lévő rendelkezések módosítása ügyében nincs konszenzus - tudta meg a Világgazdaság Pál Tibortól, a tárca politikai államtitkárától.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a tavalyi kormányváltás után kezdeményezte a törvénymódosítást, abban bízva, hogy az még az októberi helyhatósági választások előtt az Országgyűlés elé kerülhet. Az érdekképviselet javaslata szerint az 50. életévüket betöltött és legalább folyamatosan három cikluson keresztül polgármesterként dolgozók válhatnának jogosulttá az öregségi nyugdíjra. A kérés azért merült fel, mert az eltelt 12 év alatt kiderült: kényszerhelyzetbe kerülnek azok, akik enynyi időt a polgármesteri székben töltenek. Eredeti foglalkozásukból kiesnek, szakmai ismereteik elavulnak, miközben a település ügyeit intézik, s hiányzik a korrekt visszavonulás lehetősége, ha nem választják újra őket. Az egykori vezetők elsősorban a kisebb településeken kerülhetnek méltatlan helyzetbe, ahol egyébként is nehéz munkát találni. A jelenlegi szabályozás szerint a polgármesterek a hivatalos korhatár elérése előtt két évvel, 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

A tavaly októberi önkormányzati választás után készült országos összesítés szerint a TÖOSZ javaslatának elfogadása esetén 111 újra nem választott polgármester dönthetne a korengedményes nyugdíj mellett. Ha mindannyian élnének a lehetőséggel, akkor az előzetes számítások alapján mintegy 2 milliárd forintot kellene erre biztosítania a költségvetésnek - fejtette ki az államtitkár. Pál Tibor hozzátette: a törvénymódosítással kapcsolatos nézetkülönbségek oka nem elsősorban a pénz. A több cikluson át dolgozó polgármesterek jelentős szellemi és fizikai igénybevételét, a civil életbe való visszatérésük nehézségeit és a kistelepüléseken jelentkező foglalkoztatási gondokat mindenki elismeri. A polgármesterjelöltek azonban tisztában voltak meg nem választásuk következményeivel. A tárcának azt is figyelembe kell vennie, hogy hasonló indokok alapján más foglalkozási ágak képviselői szintén joggal igényelhetnék a nyugdíjkedvezmények kiterjesztését. Ezért a jelenleg érvényben lévő törvények módosítása csak széles körű konszenzus alapján képzelhető el - mutatott rá az államtitkár. (KÁ)