A liverpooli modell magyarosítása
Első látásra Magyarország területi szervezettsége ígéretesnek tűnt, munka közben azonban számos gyakorlati nehézség vált nyilvánvalóvá - fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Alex Rae, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Liverpoolból érkező előcsatlakozási szakértője. Meglátása szerint a hét magyarországi régió még korántsem működik valós régióként. A túlzott centralizáltság mellett kifogásolja a döntések átpolitizáltságát, s azt, hogy nem jut megfelelő szerep a társadalmi érdekképviseleteknek.
Véleménye szerint éppen ezért megszívlelendő a Liverpool központtal működő Merseyside kistérség példája. A mintegy harminc éve köztisztviselőként a területfejlesztés különböző területén dolgozó szakember az ott szerzett tapasztalatok alapján jelentkezett négy kollégájával együtt a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázatra, amelyet PHARE-támogatással valósítanak meg. Több ország szakemberei közül Magyaroroszág őket választotta a másfél éves koordinátori megbízatásra, így adva lehetőséget a "liverpooli modell magyarosítására".
A tengeri hajózás, illetve az ehhez kapcsolódó ipari tevékenységek leépítése nehéz helyzetbe hozta Liverpoolt és környékét. Mivel a térség GDP-je elmaradt az uniós átlag 75 százalékától, bekerültek a leginkább kedvezményezettek körébe. Míg 1994 előtt a helyi területfejlesztési szervek mintegy 250 millió font támogatással rendelkeztek, az 1994-2000 közötti időszakra összességében 800 millió fontnyi közösségi többlettámogatást is kaptak. A kereskedelem- és iparfejlesztést, a környezetvédelem és a közlekedés fejlesztését, illetve a foglalkoztatási és a képzési rendszer fejlesztését tűzték ki célul.
Alex Rae elmondása szerint a kistérség alapvetően jól vizsgázott: a pályázati források közel 100 százalékát le tudták hívni. A projektek megvalósításához 25-50 százalék közötti hazai társfinanszírozásra is szükség volt. Az ütemezés és a pályázatok kezelésének nehézségei miatt azonban az első két év inkább a tapasztalatszerzés időszaka volt, akkor még nem sikerült hatékonyan felhasználni a pénzeket. A szakértő megítélése szerint Magyarországon sikernek számít majd, ha az uniós csatlakozás utáni bő két évben a pályázati pénzek háromnegyedét sikerül felhasználni.
