A magánszektor már korrigál

A nemzetgazdaságban átlag 17,1 százalékkal nőttek a reálkeresetek januárban, ami messze meghaladja a termelékenység növekedésének indokolt mértékét. A magas bérdinamikát két tényező okozta: az egyik a költségvetési szektorban megvalósuló elképesztően magas, nem várt 40 százalékos bruttó keresetemelkedés, véli Kovács György, a Budapest Economist elemzője. Miután az idei közalkalmazotti, illetve köztisztviselői béremelések mértéke ismert, biztosan csökkeni fog a dinamika. Számításai szerint a kifizetések időbeli eltolódása magyarázhatja a magas ütem jelentős részét. Ezzel egybevág a Központi Statisztikai Hivatal közleménye, amely részben a 13. havi kifizetés januárra csúszásával magyarázza az ütemet.

A másik tényező az adócsökkentések hatása. A versenyszektorban ugyan csak kismértékben haladta meg várakozásainkat a bérdinamika, de a 9,7 százalékos bruttó keresetemelkedés a minimálbér adómentessé tétele miatt nagyjából ugyanekkora nettó reálkereset-emelkedést jelent - hívja fel a figyelmet Kovács. Ez arra utal, ugyan van némi alkalmazkodás a versenyszektorban, de ez meglehetősen lassú. Hogy mennyire, azt a februári adatok jelzik majd igazán. A tapasztalatok azt mutatják, a második hónap számai már egészen közel állnak az év egészének tenden-

ciáihoz. Mindenesetre a decemberi 12,5 százalékos bruttó keresetnövekedés után az első pillanatra riasztóan magas számok ellenére is biztatónak tűnhet a versenyszektor éves alapon számított 9,5 százalékos bérnövekedése.

Míg a versenyszektorban nagyon látványos az adócsökkentés keresetemelő hatása, a költségvetési szektor számai arra utalnak, az ott dolgozók többsége már nem veheti igénybe az adójóváírást. Feltehető, hogy a versenyszektorban ismét tanúi lehetünk a szürkegazdaság hatásának. A sok, minimálbéren bejelentett alkalmazott nettó fizetése hirtelen jelentősen megugrott, de ez nem feltétlenül fejezi ki jövedelemviszonyaik tényleges változását.

A bérnövekedés számos okból központi eleme a 2003-as gazdasági folyamatoknak. Döntő az infláció alakulása szempontjából, s befolyásolja a külső egyensúlyi viszonyokat is.