A tanácsadástól a tőkeexportig

Magyarország számára fontos célterület a délkelet-európai régió, így saját eszközeivel tevékenyen támogatja az érintett országok felzárkózását, fejlődését. Holnap kezdődik - a külügyi tárca és a stabilitási egyezmény szervezésében - az ötödik szegedi konferencia. A kétnapos tanácskozáson Szerbia és Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Albánia szakértői vesznek részt, s meghívást kaptak egy sor nemzetközi szervezet képviselői is.

A tanácskozás alkalmat ad arra, hogy Magyarország átadja tapasztalatait egy sor területen, hangoztatta egy sajtóbeszélgetésen Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Csak a szegedi folyamat keretében eddig tizenkét programot szerveztek, amelyeken a régió négy országának összesen mintegy 300 szakembere vett részt. Budapest egyébként is aktív szerepet játszik a stabilitási paktum úgynevezett gazdasági asztalának munkájában. Mind az EU, mind az USA szervezett már olyan szemináriumot, továbbképzést a magyar szakértőkre építve, ami mutatja: a nemzetközi porondon is elismerik, hogy számos területen hasznos tapasztalatokat tudunk átadni, szögezte le a helyettes államtitkár. A jövőben a többi között twinningprogramokat, jogharmonizációs fórumokat, illetve olyan rendezvényeket terveznek, amelyeken a kereskedelemfejlesztésről és -liberalizációról, a WTO-csatlakozásról, továbbá a hatékony (privatizációs vagy zöldmezős) közvetlen működőtőke-bevonásról lesz szó.

Nemcsak elméleti, gyakorlati síkon is részt vesz Magyarország a Balkán fejlesztésében. Tágabb értelemben Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia-Montenegró, Macedónia, Albánia, Bulgária, valamint Románia tartozik a térséghez, amelynek több országával van hatályos szabadkereskedelmi megállapodásunk, illetve többel közösen tagok vagyunk a CEFTA-ban. Eddig a stabilitási paktum célországai összesen 21 szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek. Az igazi kihívásnak Major István ezek tényleges életbeléptetését nevezte, illetve azt, hogy az ipari szabadkereskedelmi egyezmények mellett a mezőgazdasági cikkek és a szolgáltatások kereskedelme is liberalizálódjon. A térséggel egyébként lendületesen fejlődik a kereskedelem: tavaly mintegy 15 százalékkal bővült, s elérte a 2,4 milliárd dollárt (ebből 1,7 milliárdot a magyar export tett ki).

A kereskedelem fejlődése magával húzza a másik, Budapest által fontosnak tartott területet, a tőkebefektetésekét. A régió országai igen fontosak a magyar tőkeexport szempontjából is, részint mert a már zajló, illetve a jövőben sorra kerülő magánosítási tranzakciók révén a magyar üzleti szféra piacokat is szerezhet. Nehéz számszerűsíteni a már kiáramlott tőke értékét, amely 850 millió dollár körül mozoghat, véli Major. A jövőben különösen Szerbia lehet vonzó. Érdeklődés van, habár az ottani belpolitikai fejlemények nem tesznek jót a folyamatnak.

A fenti két nagy területtel is összefügg az a munka, amelyet Magyarország végez az eurorégiók kialakítása terén, mutatott rá a helyettes államtitkár. Hozzátette: a magyar beszállítók és alvállalkozók elsősorban a határ menti infrastrukturális projektekben vehetnek részt. A közlekedés fejlesztése is a prioritást élvező területek közé tartozik; a határátkelők, az úthálózatok, a vámeljárás fejlesztéséhez ráadásul uniós források is szerezhetők. (NVZs)