A továbblépés még nehezebb lesz

A legutolsó hivatalos adat szerint Magyarországon az egy lakosra jutó GDP 2000-ben az EU átlagának 50,7 százaléka volt. Az elmaradást 20 százalékban az alacsonyabb foglalkoztatottsági szint, 80 százalékban az alacsonyabb munkatermelékenység magyarázza - áll a KSH kiadványában. Bár az elmúlt két évben a magyar gazdaság továbbra is gyorsabban fejlődött, mint az EU, a fejlettségi szint valószínűleg tavaly sem érte el az 55 százalékot. Ezzel a csatlakozó országok rangsorában az ötödikek vagyunk Ciprus, Málta, Szlovénia, Csehország mögött.

Az EU-tagországok között a sor végén elhelyezkedő Görögországban az egy lakosra jutó GDP az uniós átlag 67 százaléka. l

A munkatermelékenység színvonalát nézve a különbség valamivel kisebb, azért is, mert termelékenységünk a rendszerváltás után átlag közel évi 3,5 százalékkal nőtt. Ezt a kiemelkedő ütemet csak Írország haladta meg. Ám elmaradásunk fő tényezője - bár régiónkon belül a legmagasabbak közé tartozik - így is alacsony termelékenységünk.

Ráadásul a korábbi kiemelkedő termelékenységnövekedés két igen fontos tényezőjének kedvező hatása a jövőben csökkenni fog. A jelentős strukturális átalakulás és a nagy rejtett munkanélküliség felszámolása ugyanis a 90-es években nagyrészt megtörtént. A következő években ezért (bizonytalan világgazdasági konjunktúra mellett) a munka termelékenységét növekvő foglalkoztatottság mellett kell emelnünk, állapítja meg a tanulmány. A termelékenységnövekedés kilátásait rontó tényező az is, hogy a tőkebeáramlás a nagyprivatizáció végével csökkent, és újabb jelentős felfutása nem várható.

Az elmúlt években az egyes nemzetgazdasági ágazatokban eltérően alakult a termelékenység. Az iparban, a szállítás-hírközlésben és a ("háztáji" művelés nélküli) mezőgazdaságban 6-7 százalékkal nőtt a hatékonyság, ugyanakkor 1992-től számítva csökkent a termelékenység a kereskedelemben, a vendéglátásban és az építőiparban.