Az első EP-igen az EU bővítésére
Elsöprő többséggel hagyta jóvá szerda délelőtt mind a tíz tagjelölt ország felvételét az unióba az Európai Parlament külügyi bizottsága, megnyitva az utat a csatlakozási szerződés április 9-re tervezett hivatalos ratifikációja és április 16-i ünnepélyes aláírása előtt. A testület országról országra szavazott, minden esetben alig egy-két nem voksot és tartózkodást regisztrálva. Magyarország csatlakozását 58 igen szavazattal, 1 ellenében hagyta jóvá a testület. A nemmel szavazó görög kommunista képviselő az ülés után a Világgazdaságnak elmondta, hogy a magyar nép iránt érzett szolidaritásból szavazott hazánk csatlakozása ellen, mert megítélése szerint az Európai Unió az imperializmus és a multinacionális vállalatok szekértolója.
A legtöbb ellenszavazatot - mindösszesen négyet - Lengyelország kapta, jobbára az Egyesült Államok keményvonalas Irak-politikáját támogató álláspontja miatt. Erre számítani is lehetett, noha az ellenkezés mértéke kisebb maradt a vártnál. Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke a Világgazdaságnak múlt héten adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a tagjelöltek Amerika-pártisága esetleg megnehezítheti a csatlakozási szerződés ratifikációját, mert ellenérzéseket ébreszthet a háborúellenes EP-képviselőkben. A lengyeleket mindenesetre nem hatotta meg a négy ellenszavazat. "Nem aritmetika kérdése" - kommentált elégedetten a lengyel nagykövet az ülés után.
A ratifikáció következő állomása az április 9-re tervezett plenáris szavazás. Elmar Brok ott is hasonlóan meggyőző eredményre számít. A német EP-képviselő az ülés utáni sajtótájékoztatóján ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a tagjelöltekre még sok munka vár a csatlakozás előtt, különösen ami a korrupció elleni harcot és a romaellenes diszkrimináció leküzdését illeti. Brok úgy vélte, hogy az ehhez hasonló, egyelőre megoldatlan problémák miatt szükségesek az úgynevezett monitoringjelentések, amelyekkel az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a tagjelöltek felkészülését. Az első ilyen jelentést májusban, az utolsót novemberben hozza napvilágra a bizottság.
A csatlakozási szerződés menetrend szerinti ratifikációját egyébként még mindig megkérdőjelezi némileg az a vita, amely az EP és a tagállamok között folyik azzal kapcsolatban, hogy belekerülhetnek-e a szerződésbe a bővítés költségvetési keretszámai.
Mint arról korábban beszámoltunk, a parlament ezek eltávolítását kéri a szerződésből, arra hivatkozva, hogy költségvetési kérdésekben a parlament is illetékes, ezért azokat a tagálla-mok nem betonozhatják bele az elsődleges jogforrásnak számító, ezért szinte módosíthatatlan csatlakozási alapokmányba.
