Elképzelhető, de lapzártakor még mindig nem volt biztos, hogy már ma szavaz a Biztonsági Tanács (BT) az Irakkal kapcsolatos amerikai-spanyol-brit határozattervezet elfogadásáról. A háború valószínűségének növekedésével párhuzamosan egyre több borúlátó vélekedés jelenik meg a világgazdaság kilátásairól, bár az újabb előrejelzések inkább a korábbi bővülési várakozások visszafogásáról, de még nem recesszióról beszélnek. Az Egyesült Államokban pedig egyenesen a háború utáni időkre készülnek a cégek: lapértesülés szerint több társaság is készíti már ajánlatát az újjáépítési munkák elvégzésére.
A The New York Times értesülése szerint az amerikai diplomáciának mindeddig nem sikerült megszereznie a háború megindítására feljogosító BT-határozat elfogadásához szükséges kilenc voksot. Colin Powell külügyminiszter ugyanakkor egy televíziós interjúban figyelmeztette Franciaországot, hogy legalábbis rövid távon súlyos következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatokra, ha megvétózzák a tervezetet. Berlinben közben bizonytalannak tartják, hogy lesz-e egyáltalán szavazás a határozattervről, amely március 17-i határidőt jelölne ki Irak számára.
A világ vezető központi bankárai közben soros kéthavi ülésükön, Baselben úgy foglaltak állást, hogy továbbra is adottak a fellendülés esélyei az amerikai gazdaságban, bár elismerték, hogy a háború kiszámíthatatlanná tenné az előrejelzéseket. Az eurózóna várható növekedését mérsékelten pozitívnak, bár a korábban jelzettnél lassabbnak írták le.
Hasonlóan fogalmazott egy athéni rendezvényen Horst Koehler, az IMF vezérigazgatója is, aki szerint a jelenlegi nagy bizonytalanság ellenére sem várható globális gazdasági hanyatlás. Ugyanakkor a fogyasztók és a beruházók is óvatosak maradnak, és a fellendülés is gyengébb lesz a korábban becsültnél. A Reuters G7-forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a valutaalap az őszi jelentésében szereplő 3,7 százalékról 3,3-re fogta vissza a világ idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését.
A The Wall Street Journal közben már arról szerzett informá-ciókat, hogy a kormányzat legalább öt amerikai társaságot kért fel arra, készítsen ajánlatot a háború utáni iraki újjáépítés elvégzésére. A kezdő szerződés összege legalább 900 millió dollár lesz, a felkértek között szerepel a Halliburton társaság egyik leányvállalata is. A Halliburton vezérigazgatója volt 1995-2000 között Dick Cheney alelnök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.