Eddig hárommilliárdos kár

Nyártól akár pénzbírságra is számíthatnak azok a könyvelési, ingatlanforgalmazási vállalkozások és műkincskereskedések, amelyek nem teljesítik a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény előírásait. A három szakmára már 2001 decemberében kiterjesztették a bejelentési kötelezettséget pénzmosásra utaló ügyletek esetén, de eddig alig érkezett tőlük információ a rendőrségre.

Az Országgyűlés által az idén februárban elfogadott újabb törvénymódosítás azon szakmák esetén, amelyeknek nincs kötelező tagságot előíró szakmai szervezete, pénzmosás kapcsán felügyeleti jogkörrel ruházta fel a rendőrséget.

A nyomozó hatóság szándékai szerint a törvény júniusi életbelépését követően rendszeres ellenőrzéseket indítanak a jogszabályi kötelezettségek hatékonyabb betartatása céljából. Az ügyfél-azonosítás mellett a rendőrség a cégek belső - a Pénzügyi Közlönyben megjelent mintaszabályzat alapján elkészítendő - pénzmosás elleni szabályzatainak meglétét is ellenőrizni fogják.

Mint Molnár Csaba, az ORFK SZBEI pénzmosás elleni osztályának vezetője kérdésünkre elmondta: a kétes tranzakciókról szóló bejelentések többsége az előírások maradéktalan betar-tása esetén is a pénzintézetektől fog érkezni, de egyes, a könyvelőktől vagy műkincs- és ingatlankereskedőktől érkező bejelentések sokkal konkrétabb információkat tartalmazhatnak.

A Pénzügyminisztérium ez évtől oktatási kötelezettséget írt elő a könyvelők számára, ahol a pénzmosás megelőzésével öszszefüggő jogszabályi kötelezettségeikre is felhívják az érintettek figyelmét.

A pénzintézetek a két évvel ezelőtti 1600-hoz képest tavaly 6200 bejelentést tettek a rendőrségen, s ez a szám már az idén is meghaladja az 1800-at, ám a bejelentések többsége nem utal bűncselekményre. A rendőrség így tavaly öt új nyomozást indított pénzmosással összefüggésben.

Az eljárások során összesen 3 milliárd forint tisztára mosására derült fény, azonban az ORFK SZBEI osztályvezetője a latencia miatt nem vállalkozott a pénzmosás tényleges mértékének megbecsülésére. Az elmúlt egy-két évben végrehajtott törvénymódosítások hatására jelentősen beszűkültek az elkövetési lehetőségek, mivel ma már gyakorlatilag minden pénzügyi szolgáltatás azonosítási kötelezettséggel jár.

A bejelentési kötelezettség kiterjesztésének fontosságára mutat rá a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) új évkönyve is: megállapításai között szerepel, hogy míg korábban szinte kizárólag a bankokat és a nagy készpénzforgalmú cégeket használták a bűncselekményekből származó pénz legalizálására, mára a pénzmosási formák is egyre változatosabbá váltak.

Az NBH példaként említi a tanácsadó és egyéb nehezen ellenőrizhető tevékenységet folytató cégek számának növekedését. Ezek tulajdonosi szerkezete, tevékenységi köre, zárt üzleti kapcsolati rendszere kedvező feltételeket biztosít az illegális jövedelem törvényesítésére - szerepel az évkönyvben.

Közben többen arra törekednek, hogy tőkéjük a lehető legtöbb banki rendszeren haladjon át, mert a sorozatos átutalásokkal, időleges befektetésekkel sikeresebben hiúsíthatják meg a bűnüldöző szervek felderítő tevékenységét. (DG-NIG)