Egymillió tyúk mehet vágóhídra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKörülbelül 20 hazai tojástermelő üzemet be kell zárni, és a megmaradók zöme is jelentős termelés-visszafogásra kényszerül az uniós csatlakozás napjától, mivel várhatóan nem tudják teljesíteni a ketreces tyúktartásra vonatkozó állatjóléti előírásokat - közölte lapunkkal Földi Péter, a Baromfi Terméktanács mezőgazdasági titkára. A gondot az okozza, hogy az unió 2003-tól tovább szigorította a hagyományos ketreces tyúktartás szabályozását. Brüsszel pontosan meghatározta az állatok szabad mozgásterét, az etetővályúk és itatók méreteit, a ketrecek magasságát, a padozat lejtésszögét, és úgynevezett karomkoptatók elhelyezését is előírta a ketrecekben.
Az EU 21 gazdaságnak 2009-ig haladékot adott a követelmények teljesítésére, de további 20, nehéz helyzetben lévő cég nem kapta meg a lehetőséget. Földi tájékoztatása szerint a fennmaradó 200 tojástermelő gazdaság sem felel meg az előírásoknak, de a belépés után is használhatja jelenlegi ketreceit. Ehhez azonban a csatlakozásig tartási változtatásokat kell végrehajtaniuk. Ezek közül a legfontosabb, hogy csökkenteniük kell a tojótyúkok számát. Az unió ugyanis a hagyományos ketreces tartásnál tyúkonként minimum 550 négyzetcentiméternyi területet ír elő, szemben a 415 négyzetcentiméteres hazai átlaggal. Ez tehát mintegy 20 százalékos állományszűkítést vonhat maga után, ami - az ötmilliós nagyüzemi tyúklétszámot figyelembe véve - egymillió állat kivágását, vágóhídra küldését jelenti legkésőbb 2004 májusától.
Nem kell előre temetni az ágazatot - reagált lapunknak Németh Imre agrárminiszter. Szerinte ugyanis a mai gondok jelentős részét orvosolhatja, ha a belépés után a tojástermelés jövedelmezősége javul. Így ugyanis könnyebben meg lehet majd valósítani a szükséges fejlesztéseket. Több ágazati szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy számos állatjóléti előírást maradéktalanul a jelenlegi tagországok sem tartanak be, de emiatt nem kell súlyos szankciókra számítaniuk.
A hagyományos ketreces tartást 2012-ig lehet használni, utána az úgynevezett feljavított módszerre kell áttérni - közölte Földi. Ez alapvető változtatásként az 550 négyzetcentiméteres tyúkonkénti területet 750-re növeli majd. Új berendezésként 2003. január 1-jétől csak ilyen ketrecet szabad üzembe helyezni. E típusok két éve jelentek meg a piacon, de pillanatnyilag Magyarországon egy sem üzemel belőlük. Földi szerint a hazai fejlesztéseket hátráltatja, hogy az új követelmények teljesítése tyúkférőhelyenként 40-50 százalékos beruházási többletköltséggel és mintegy 13 százalékos az üzemelési kiadásnövekedéssel jár. A BT ebben a helyzetben kevésnek tartja az állam által nyújtott, 25 százalékos beruházási támogatást. A szervezet tapasztalatai szerint az ezen célokra elvileg felhasználható uniós előcsatlakozási SAPARD-forrásokhoz is alig lehet hozzáférni.
Egyelőre nem teljes a hazai tojásjelölési rendszer, pedig a kereskedelmi forgalomba hozott, évi 1,5-2 milliárd tojást valamilyen módon már ez év januárjától meg kellene jelölni. A belépés kapcsán még kétséges a tojástermelés importvédelme is, mivel a 26 százalékos hazai vám megszűnik. Emiatt megnőhet az uniós termékek behozatali esélye. A darabonként 4 forintnak megfelelő uniós vám viszont megfelelő védelmet nyújtana a harmadik országokkal szemben, ha ezt az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására nem kellene a mai érték 15 százalékára csökkentenie - közölte Földi.
