Együttműködő térségi szereplők
A 22 települést magában foglaló salgótarjáni kistérség - mint tartós munkanélküliséggel sújtott terület - a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik. A nehézipar visszafejlődése, a gazdasági szerkezetváltás komoly gondokat okozott ezen a területen az elmúlt évtizedben. A kitörési lehetőséget a gazdaság élénkítése, a munkanélküliség 10 százalék alá szorítása és a munkaerő-képzési programok jelenthetik.
A kistérségi megbízott, Dénes Anita úgy látja: a fejlődés egyik kulcstényezője a területfejlesztésben érdekelt szervezetek, szakemberek, önkormányzatok, gazdasági kamarák meglévő jó együttműködése. A kistérségen belüli, illetve a közöttük lévő kapcsolatra példa a Salgótarján-Bátonyterenye vállalkozási övezet. A két kistérség teljes területét magában foglaló szerveződés célja a külső befektetői tőke térségbe vonzása, s ezzel a gazdaság teljesítőképességének javítása és új munkahelyek létrehozása. Az Északkelet-Nógrád Térségi Önkormányzatok Társulásának a salgótarjáni kistérség 22 települése mellett tagja a bátonyterenyei kistérség nyolc települése is. Salgótarjánnak és környékének az elmúlt évtizedekben hátrányt jelentett a határ menti fekvés. Az utóbbi években kezdődhetett a határon átnyúló kistérségi kapcsolatok erősítése és az ebből származó - például a gazdasági, az idegenforgalmi kapcsolatokban lévő - potenciális előnyök kihasználása.
A térség felzárkóztatását, a tőkebevonást, a vállalatok letelepítését, az iparfejlesztést, az innovációt és a munkahelyteremtést szolgálja a salgótarjáni ipari park fejlesztése is. A 65 hektáros területet az idén további 15 hektárral bővítik.
Az állami feladatot jelentő nagy infrastrukturális beruházások mellett a gazdaságélénkítéshez, a lakosság életminőségének javításához és a humánerő-fejlesztéshez szükséges programok címzett és céltámogatásokkal, illetve decentralizált állami támogatásokkal valósíthatók meg. Alapvetően fontos, hogy az EU-csatlakozás időpontjáig folytatódjon a hátrányos helyzetű megyék felzárkóztatása. Ehhez a kistérség kidolgozott, megalapozott projektekkel és a helyi szereplők partneri együttműködésével tud hozzájárulni, de a lehetőségek szerint saját forrásokat is fordít a kidolgozott fejlesztési tervek megvalósítására. A kistérségi megbízott egyik legfontosabb feladata mindebben, hogy segítse a kétirányú - kormányzati-térségi - információáramlást, illetve a helyi stratégiák, fejlesztési koncepciók kidolgozását.
