Előny a bérlakásépítésnek

Az állam az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet szán a bérlakásépítésnek. Ennek egyik eszköze lehet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. újonnan létrehozandó leánycége. A Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő (NLI) Rt. megalapításának tervéről a hét végi lakáskonferencián számolt be Lex Zoltán, az MFB vezérigazgató-helyettese. Terveik szerint a társaság évi 16-17 milliárd forintos hitelkihelyezéssel, lakásberuházó társaságokban való kisebbségi tulajdonrész vásárlásával, illetve regionális lakásalapok és bérlakás-építési mintaprojektek által venne részt a folyamatokban. Tevékenységüknek köszönhetően, az építtető szükséges önrészét is figyelembe véve, évi mintegy 2300 bérlakás építhető meg.

Az NLI Rt. legfeljebb 49 százalékos részesedést szerezhet a kiszemelt társaságokban, majd azok megerősödése után kiszáll azokból, és vagyonkezelési tevékenységet sem végez. Az MFB Rt. által nyújtott speciális hitelt önkormányzatok és beruházók egyaránt igénybe vehetik, a konstrukció úgy számol, hogy a források hatvan százalékát állami támogatás, 20-20 százalékát pedig a pénzintézet hitele, illetve a vállalkozó saját tőkéje adná. Garanciát jelentene, hogy a beruházónak az állami támogatást vissza kell fizetnie abban az esetben, ha az ingatlant a tervezett húsz évnél hamarabb értékesíteni kívánja.

Az elképzelések megvalósításához szükséges törvénymódosítás heteken belül az Országgyűlés elé kerül, ezt követően az NLI Rt. rövidesen megkezdheti tevékenységét, ugyanis a konstrukció részletei már ki vannak dolgozva - tájékoztatták lapunkat az ütemezésről az MFB Rt.-nél.

Ideális lenne, ha a hazai lakásállományon belül a 30 százalékot elérné a bérlakások aránya, ám csak arra van esély, hogy 5-10 év múlva a lakások 10-15 százaléka legyen bérlakás - hangoztatta Leitner József, a Miniszterelnöki Hivatal nemzeti lakásprogram irodájának főosztályvezetője. Ma még nálunk a legrosszabb az arány Európában, minden 100 lakásból mindössze 8 a bérlakások száma - olvasható a KSH legfrissebb elemzésében. A 15 éves nemzeti lakásprogram fontos eleme a bérlakáséépítés ösztönzési rendszerének kialakítása, a lakásbérlés elősegítése. A befektetőket vonzó, a versenyképességet biztosító - ám még csak a későbbiekben kidolgozandó - feltételek megteremtésével kívánják ezt a célt elérni.

Megoldandó kérdés, hogy mi legyen a korábban tömegesen privatizált, ám felújítási alap nélkül átadott - s mára a tulajdonosnak megoldhatatlan anyagi gondokat jelentő - lakások sorsa. Korábban Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott elképzelhetőnek tartotta, hogy ezeket a lakásokat vásárolja vissza az állam. Szerinte 2005-ben indulhat meg ez a program. Szakmai körökben nem tartják megalapozottnak ezt a javaslatot, részben azért - mint azt Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke a Népszabadságnak kijelentette -, mert erre nincs is tömeges igény. Mások a társadalmi igazságtalanságra hivatkozva vetik el az ötletet, mondván, kétszeresen kapna állami támogatást ez a kör, hiszen annak idején rendkívül alacsony áron juthattak lakástulajdonhoz, s most is az állam segítségével szabadulnak meg attól, s maradnak bérlőként a saját lakásukban. Leitner József szerint mindenképpen olyan támogatást szabad csak adni, amely feltételezi, hogy a rászoruló is hozzájárul, hogy körülményein változtasson.

Csiha Judit, a BM lakáspolitikai kollégiumának vezetője szerint egyelőre várnak a döntéssel, megvárják a nemzeti lakásprogramról most folyó társadalmi vita végét.

A tervezetben egyébként szerepel egy kitétel, miszerint olyan lakásalap létrehozását tartják szükségesnek, amelynek segítségével az önkormányzatok vagy a létrehozandó lakásvállalatok vissza tudják vásárolni az egyszer már eladott lakásokat, ha a tulajdonos azt igényli.