Európa részt kér az iraki tortából
Kényes feladat vár a Camp Davidben George Bush amerikai elnökkel tárgyaló Tony Blair brit kormányfőre. Megfigyelők szerint igencsak próbára teheti a szövetségesi jó viszonyt Blairnek a majdani újjáépítés kérdésében elfoglalt álláspontja: London ugyanis szükségesnek tartja az ENSZ bevonását, ami Washingtonban sokak szemében eretnek gondolatnak számít. Az amerikai kormányzat egyes képviselői azt szeretnék, ha az országot a háború után amerikai-brit kormányzás alá helyeznék - mutat rá a Financial Times németországi kiadása. Ezt a megoldást azonban az európai hatalmak - e tekintetben nincs vita a háború ügyében torzsalkodó britek, franciák és németek között - elutasítják. Jacques Chirac francia elnök például vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok egy ilyen értelmű határozattervezetet nyújtana be a Biztonsági Tanácsban.
Az EU állam- és kormányfői múlt hét végi találkozójukon csupán humanitárius segítséget helyeztek kilátásba Irak számára, az újjáépítésben való részvételtől ezzel szemben tartózkodtak. Javier Solana, az unió külügyi fő képviselője azonban a napokban ennél jóval messzebbre ment, kijelentve: Brüsszel kész részt vállalni a majdani rendezésből, amint a világszervezettől erre felkérést kap. Immár a korábban elutasítóan viselkedő francia és német kormányzat is vizsgálja a részvétel lehetőségét.
Irak újjáépítése azért különösen vonzó a nagyhatalmak számára, mert minél nagyobb részt akarnak kihasítani vállalataik számára a nagy volumenű megrendelésekből. A Bush-kormányzat tervei szerint az ENSZ fejlesztési ügynökségei megkerülésével kizárólag amerikai cégek részesülnének a projektekből - írja a The Wall Street Journal Europe. Az európai főváro-sokban persze hallani sem akarnak erről, így egyre hangosabban követelik az ENSZ - és azon keresztül az európai országok - bevonását. A párizsi kormány a Medef munkaadói szövetséggel karöltve munkacsoportot hozott létre a francia vállalatok érdekeinek képviseletére, és a britek is minden lehetséges csatornát kihasználnak arra, hogy minél nagyobb részt biztosítsanak maguknak az akár amerikai, akár ENSZ vezetésű újjáépítésből.
A költségekhez való hozzájárulást a legtöbb érintett ország elutasítja, bár Franciaország jelezte, akár fizetni is hajlandó a részvétel fejében. A beruházásokat azonban alapvetően az iraki olajeladásokból fedeznék, mint ahogy az elmúlt években is a fekete arany ellentételezte a Bagdadnak szállított élelmiszereket. A pénzért azonban sokan sorban állnak - emlékeztet a Handelsblatt. Irak külföldi adósságainak összege 98 milliárd dollárra rúg, amit az Öböl-háborúval kapcsolatos, 219 milliárdos kuvaiti követelés tetéz.
