Hullámokat vet az átalakítás

Magyarország számára az exporttevékenység alapvető fontosságú, gyakorlatilag minden második munkavállaló az exporttal közvetlen kapcsolatban lévő termelőszférában dolgozik. Ilyen körülmények között árt, hogy a külkereskedelmi, illetve a külgazdaság-politikai területet immár évek óta ismételten átszervezik - reagált Melega Tibor, az ITDH felügyelőbizottságának elnöke lapunk azon értesülésére, hogy a Külügyminisztériumon belül előkészítés alatt lévő szervezeti átalakítás erőteljesen érintheti a külgazdasággal foglalkozó szervezeti egységet. Az évtizedek óta külkereskedelemmel foglalkozó szakember a Világgazdaságnak nyilatkozva hozzátette: a magyar gazdaság tartós növekedése csak az export és a közvetlen működőtőke bevonása révén biztosítható. Ennek szakmai és szervezeti feltételeit mindenképpen biztosítani kell.

Egy további szempontra is felhívta a figyelmet: hazánk uniós csatlakozásával a kereskedelempolitika alakítása, az azzal kapcsolatos kompetencia ugyan formálisan átkerül Brüsszelbe, ám komoly tévedés lenne azt hinni, hogy kereskedelempolitikai kérdésekkel azt követően nem, vagy csak elhanyagolható módon kell foglalkozni. Sőt: bizonyos vonatkozásokban a feladat még nehezebbé válik, mivel az EU-n belüli bonyolult egyeztetési folyamaton keresztül kell a magyar érdekeket érvényesíteni. Példaként említette az elmúlt években a magyar export szempontjából felértékelődött olyan relációkat, mint az orosz, a FÁK, a kínai, a román, a bolgár vagy a fejlődő országoké. Alapvető magyar gazdasági érdek, hogy bele tudjunk szólni abba, Brüsszel milyen kereskedelempolitikai magatartást tanúsítson ezekkel a külső államokkal szemben.

Végül, de nem utolsósorban, Melega arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozással, az egységes piacra való belépésünkkel nagymértékben megnő az elmúlt években amúgy is világszerte felértékelődött exportpromóció jelentősége. Vámstatisztikailag ugyan az egységes belső piac részévé válunk, s külkereskedelmünk zöme formailag belső piaci kereskedelemmé alakul át, ám a piacért éppen úgy meg kell majd küzdeni, mint eddig, de főleg a promóció eszközeivel. Ehhez továbbra is szükség lesz arra a fajta ösztönzésre, amit nálunk az az ITDH végez - a nemzetközi szabályok által megengedett eszközökkel és módon -, amelynek tevékenységét ma a társtulajdonos Külügyminisztérium, ezen belül a külgazdasági részleg irányítja. Egyébként nem véletlen, hogy több uniós tagállam tart fent exportpromócióval foglalkozó kirendeltséget Budapesten is, hívta fel a figyelmet.

A fentiek miatt Melega szerint komolyan át kell gondolni a változtatást, annak mibenlétét. Mint mondta, reméli, s egyben bízik abban, hogy a szervezeti átalakítási koncepció kimunkálói mélyebb elemzést végeznek, átgondolva minden lépés lehetséges következményeit. Azt is reméli, hogy az érdekeltek véleményét is kikérik, olyanokét, mint a GYOSZ, a kamarák, a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ).

A szövetséggel ez ideig nem konzultáltak - tudtuk meg Botos Balázstól, az MKSZ főtitkárától. Hozzátette: az eddigi információk nem elegendőek, hogy megítéljék, a változás kedvező vagy kedvezőtlen lesz. Azonban, mint minden változás esetében, aggódnak amiatt, hogy a külgazdaság-irányítással kialakított jó kapcsolatrendszerük elveszíti értékét. Botos reményét fejezte ki, hogy az esetleges változás nem fogja háttérbe szorítani a külgazdasági szempontok érvényesülését.