Humanitárius ígéretek az EU-tól

A tizenötök eredetileg gazdasági kérdések megvitatására összehívott múlt heti csúcstalálkozóját magával sodorta az iraki háború. A válság miatt átszervezett program középpontjába már nem a gazdaságélénkítéssel foglalkozó lisszaboni stratégia került, hanem az, hogy milyen választ adjanak a vezetők a tagállamokat az elmúlt három hónapban soha nem látott módon megosztó válságra, amely romokba döntötte az EU csírázó közös kül- és biztonságpolitikáját, megrendítette a transzatlanti kapcsolatokat, és kérdőjeleket vetett fel a bővítési menetrendet illetően is. Az állam- és kormányfők végül taktikusan úgy döntöttek, nem nyitják újra a vitát arról, hogy helyes-e a háború vagy sem. "Az iraki válság az első olyan helyzet a történelemben, amikor az európai népek egységes külpolitika megteremtését kérik tőlünk" - nyilatkozta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke.

Az ENSZ középpontba állítása ugyanakkor potenciálisa újabb viták magvait vetette el. Tony Blair brit kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy "mindenki egyetért" abban, hogy mihamarabb egy új biztonsági tanácsi határozatra van szükség, amely a világszervezet kezébe helyezi az újjáépítést és a polgári kormányzatra való visszaállást. Jacques Chirac francia elnök ezzel szemben elzárkózott attól, hogy jóváhagyását adja egy olyan határozathoz, amely "utólag legitimálja" az angolszászok általa illegálisnak nevezett háborúját.

A találkozó második napjára meghívott magyar kormánydelegáció gyakorlatilag csatlakozott a tizenötök közös nyilatkozatához, hangsúlyozva, hogy a katonai erő leszerelheti és felszabadíthatja Irakot, de az ország demokratizálásához az ENSZ-re és az EU-ra is szükség van. Medgyessy Péter miniszterelnök sajtótájékoztatóján hozzátette: mindenki érzi, hogy a válság nemcsak Irakról, hanem a következő időszak világrendjéről, az EU-ról és a transzatlanti kapcsolatokról is szól. A kormányfő szerint ezeknek a kérdéseknek a tisztázásához egyedül a párbeszéd vezethet el, ezért egy munkacsoport felállítását javasolta a közös kül- és biztonságpolitika megreformálására. A kérdésre, hogy ez a munkacsoport miben különbözne az alkotmányozó Európai Konvent megfelelő munkacsoportjától, Medgyessy Péter azt válaszolta: a kérdés súlya és sürgőssége külön fellépést indokol.

A kormánydelegáció nem volt pesszimista azt illetően, hogy Magyarország esetleg a megromlott transzatlanti kapcsolatok kárvallottja lehet. Medgyessy Péter szerint hazánknak nem kell választania Amerika és Európa közt, sőt éppenséggel előnyös az, hogy mindkettejükkel szót értünk. A kormány nem tart attól sem, hogy az iraki válság esetleg visszavetheti a bővítést.

A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők nem voltak ennyire optimisták. Peter Ludlow, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) alapító igazgatója egyenesen úgy vélte, hogy ha most kerülne a csatlakozási szerződés a francia nemzetgyűlés elé, akkor szinte biztosan megbukna.