Kamatvágás Lengyelországban

A lengyel jegybank negyed százalékponttal rekordalacsony szintre, hat százalékra mérsékelte az irányadó kamatlábat. A monetáris tanács annak ellenére döntött a ráták mérséklése mellett, hogy számos bizonytalansági tényező ködösíti az ország kilátásait: Leszek Miller kormányfő ebben a hónapban veszítette el parlamenti többségét, Aleksander Kwasniewski államfő távozásra próbálta őt rábírni egy korrupciós botrány miatt, a törvényhozás pedig tegnap szavazta meg egy kommandós alakulat Irakba küldését - tudósít a Reuters.

A politikai kockázatoktól eltekintve azonban nem meglepő az újabb kamatvágás, amely egy éven belül a tizedik. Elemzők szerint a jelenleg éves szinten 0,5 százalékos infláció még további teret is ad a ráták mérséklésének, különös tekintettel a még mindig lassú növekedésre és a rekordnagyságú munkanélküliségre. Márciusban tovább csökkentek az inflációs várakozások. A piac márciustól 0,4-0,5 százalékos pénzromlásra számít, bár egyes elemzők nem zárnak ki ennél nagyobb, 0,6-0,7 százalékos ütemet sem az üzemanyagárak emelkedése miatt. A lengyel pénzügyminisztérium március elején a korábbi 1,7-1,8-ről 1,5-1,7 százalékra szállította le az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését.

A kamatlábak két éve tartó - 19 százalékról induló - sorozatos csökkentése nyomán a tavalyi év utolsó negyedében a bővülés üteme 2,1 százalékra gyorsult, szemben az egy évvel korábbi 0,3 százalékkal.

Az elemzők többsége arra számít, hogy júniusig még legkevesebb egy kamatcsökkentés lesz. A jegybank által a döntés után kiadott nyilatkozat - jelezve a további kamatvágás lehetőségét - úgy fogalmaz, hogy a tanács továbbra is semleges monetáris politikát kíván folytatni - írja a Bloomberg.

Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter a jegybanki döntést követően elmondta, hogy "nem számítottam nagy kamatvágásra, és az elkövetkező hónapokban sem számítok rá, bár mint tudjuk, szólnak érvek emellett". A kormány korábban kritizálta a jegybankot a ráták mérséklésének szerinte túl lassú üteme miatt, de az utóbbi időben tartózkodott a nyílt bírálattól. Ennek hátterében megfigyelők szerint a pénzügyminisztérium azon törekvése áll, hogy rábírja a jegybankot az árfolyamsokkok ellen védő tartalék részleges felszabadítására (VG, 2003. március 26., 2. o.).