Káoszba zuhanhat Szerbia

Tegnap kora délután két lövéssel megölték a kormányfői hivatali épülete előtt szolgálati gépkocsijából kiszálló Zoran Gyingyicset. A gyilkosság után két gyanúsítottat őrizetbe vettek. A kormány Nebojsza Csovics eddigi miniszterelnök-helyettest nevezte ki ügyvezető kormányfőnek, aki egész Szerbiára kiterjedő rendkívüli állapot hirdetett ki.

Dana Armean, az Economist Intelligence Unit elemzője szerint Gyingyics halála gazdaságilag "hatalmas visszalépés" lesz Szerbia számára, és "katasztrófa a demokratizálódási folyamat szempontjából" - idéz a Bloomberg. Juhász József, az ELTE politikaelméleti tanszékének docense a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a jelenlegi, képlékeny szerbiai erőviszonyok közepette lehetetlen megjósolni a reformok jövőjét. Ha széthullik a kormány-koalíció, és új választásokat írnak ki, akkor annak győztese valószínűleg a kevésbé reformpárti Vojiszlav Kostunica vezette Szerbiai Demokratikus Párt lenne. Ha azonban az egykor a Milosevics-ellenes erőket tömörítő DOS kisebb pártjai továbbra is kitartanak Gyingyics Demokrata Pártja mellett, akkor folytatódhat a jelenlegi politika.

Mind a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Major István, mind az általunk megkérdezett szakértők úgy vélik: a merénylet után vélhetően visszaesik a magyar befektetői érdeklődés.

Ugyanakkor a történtek közvetlenül nem fogják érinteni a kétoldalú kereskedelmet. Szakértők szerint a tegnapi merénylet viszszariaszthatja a külföldi - köztük magyar - befektetőket, s azáltal, hogy tovább bénítja, esetleg leállítja az utóbbi időben már amúgy is lelassult reformokat, közvetetten visszavetheti a kereskedelmi forgalmat is. Például azért, mert az exporthoz szükséges árualap termelésének fokozásához a piac liberalizációján túl folyamatos befektetések és import kell, ám ahhoz fizetőképes keresletre van szükség, ami egy összezavarodott gazdaságban nincs meg a kívánt szinten. Éppen ezért indirekt módon az sem kizárt, hogy fékeződik a magyar-szerb forgalom, aminek pedig komoly lendületet adott - a Gyingyics által erőteljesen szorgalmazott - szabadkereskedelmi megállapodás. A helyzet kritikus - fogalmazott lapunknak egy neve elhallgatását kérő szakértő.

Pedig - mint Major István lapunknak elmondta - a szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően tavaly a Jugoszláviába irányuló magyar export mintegy 15 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy a közvetlen magyar működőtőke - ottani adatok szerint - szerbiai állománya egyelőre csak mintegy egymillió dollárnyi (amivel egyébként a 18.-ak vagyunk a rangsorban), ám mintegy 120 magyar érdekeltségű cég működik a szomszédos országban, s több nagyobb invesztíció (főként privatizációs ügylet) iránt érdeklődnek hazai cégek.

Török György szegedi vállalkozó, az Elzett-Certa kft. ügyvezetője tegnap délután érkezett haza Szabadkáról, ahol nemrégiben alapított üzleti vállalkozást, épületvasalatokat exportál Szerbiába. A hír hallatán visszautazott a szabadkai céghez, mert szeretne részletes, az üzletmenet számára fontos információkhoz jutni. Lapunknak elmondta: kiutazásnál olyan erős a szerb határőrizeti kontroll, amilyen még a háború alatt sem volt tapasztalható. Órákra nőtt a Szerbiából kiutazók várakozási ideje. Számítógép nincs a szerb határokon, a kilépők adatait a határőrizeti szolgálat kézzel rögzíti, az útlevél fontos információi mellett a gépjárművek teljes körű adatsora is felkerül egy listára.

A filozófus végzettségű Gyingyics vezette azt a felkelés jellegű megmozdulást, amely 2000 októberében lemondásra kényszerítette Milosevics volt jugoszláv elnököt, akit 2001 nyarán kiadott a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

A nyugati megfigyelőket lenyűgözték a 2001 januárjában Szerbia első nem kommunista kormányfőjévé avanzsált Gyingyics gyors sikerei. A Világbank egykori jugoszláviai igazgatója szerint Gyingyicsék dolgozták ki Kelet- és Közép-Európa legjobb gazdasági reformprogramját. Két év alatt stabilizálták a dinár árfolyamát, a központi árszabályozás eltörlése mellett is véget vetettek a hiperinflációnak, tárgyalások útján elviselhetőbbé tették Jugoszlávia külső adósságterheit, és lefektették a növekvő piacgazdaság alapjait. A kormányfő célja az volt, hogy 2007-2008-ra Szerbia váljon a térség gazdaságilag és szociálisan legdinamikusabban fejlődő országává, a versenyképesség tekintetében utolérve Görögországot és Portugáliát, 2010-re pedig már készen álljanak az EU-tagságra is - írja a Financial Times.