Kifogásolt termékdíj
Számos kifogást tartalmaz a termékdíjrendszer kapcsán az a jelentéstervezet, amelyet az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ellenőrzési albizottsága tegnapi ülésén egyhangúlag elfogadott. Az anyagot holnap a környezetvédelmi bizottság is megvitatja, egyúttal a testület Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghallgatását kezdeményezi a szabályozási tervek kapcsán. Mint Parragh Dénes, az ellenőrzési albizottság elnöke kérdésünkre elmondta: a jelentéstervezet szerint a gazdálkodószervezetek körében komoly problémákat okoz, hogy az új termékdíjrendszer életbelépésének időpontjára - február 15-ére - nem készült el a szabályozást pontosító végrehajtási rendelet.
Egyebek mellett ez a jogszabály tartalmazza majd, pontosan mely oldószerek után kell termékdíjat fizeti, ám ennek tervezetét a kormány csak a közeljövőben vitatja meg, így a piaci szereplők egyelőre nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek. A jelentéstervezet szerint a jelenlegi szabályozás alapvető feladatának, a keletkező hulladékmennyiség csökkentésének sem felel meg, ráadásul a termékdíjakból befolyó összeg jó részét a környezetvédelmi tárca más területekre fordítja kac-támogatások formájában.
Az ellenőrzési albizottság a lakossági szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körű bevezetését szorgalmazza az előterjesztésben, de megállapítja: a jelenlegi bizonytalan szabályozással szinte valamennyi érintett szereplő elégedetlen. Egyebek mellett hiányoznak az önkormányzatokat ösztönző normatív támogatások, s komoly anyagi ellentétek vannak a gyűjtést végző önkormányzati társaságok, illetve a gyűjtést - a csomagolóanyagokat forgalomba hozó vállalatok befizetéseiből - finanszírozó Öko-Pannon Kht. között is.
A különböző érdekeltségeket tükrözi a kormány elé kerülő rendelettervezet is, amely három verziót terjeszt be a termékdíjfizetés alóli mentesség mértéke és a szelektív hulladékgyűjtésre történő áttérés közötti összefüggés kapcsán. Ezek közül a környezetvédelmi tárca és az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága a szigorúbb, míg a gazdasági szereplők és a minisztériumok többsége az enyhébb díjfizetési feltételeket tartalmazó verziót támogatja. (NIG)
