Költséges elvárások, támogatással

A kohéziós alapból 480 millió, míg a strukturális alapokból 160 millió eurót biztosít az EU 2004 és 2006 között Magyarországnak környezetvédelmi célokra, s ehhez jön még az agrár-környezetvédelmi programokra igényelhető támogatás. A kohéziós alap forrásaiból Magyarország 132 millió eurót már lekötött az ISPA-pályázatok keretében, s a tervek szerint a 180 millió euróba kerülő csepeli szennyvíztisztító költségeit is részben a kohéziós alapból biztosítanák, így ebből - 2004 és 2006 között - évente 56 millió eurót lehet még lekötni. Ellentétben a kohéziós alappal, a strukturális alapokból elsősorban kisebb projektekre lehet majd támogatást igényelni a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, míg az agrár-környezetvédelmi támogatásokat mezőgazdasági területek erdősítésére és extenzív gazdálkodási formák bevezetésére lehet igényelni.

Számítások szerint az EU-csatlakozást követően Magyarországnak összesen 2500-2700 milliárd forintot kell a közösségi feltételek teljesítésére fordítania a környezetvédelem területén. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a legköltségesebb terület a szennyvízkezelés: a 2015-ig szóló átmeneti mentesség lejártáig 810 milliárd forintot kell a települések csatornázására és a szennyvíz tisztítására fordítani. Az öszszeg jelentős részét a jelenlegi víztisztítók korszerűsítését és a ivóvíz minőségének javítását célzó fejlesztések teszik majd ki. Az EU-konform hulladéklerakók kialakítása 2009-ig 136 milliárd forintba kerülhet. Ezen belül a szelektív hulladékgyűjtés kiépítésének megszervezése 12 milliárd forintot igényel. Ennek előkészületei évek óta folynak, így a szervezést magára vállaló, a csomagolóanyagokat forgalomba hozó vállalatok által finanszírozott, Öko-Pannon Kht. már az idén egymillió lakost kíván bevonni a szelektív hulladékgyűjtésbe.

A magánszférát érinti az úgynevezett integrált szennyezés megelőzéséről szóló uniós irányelv átvétele. Ennek értelmében a működésükkel a környezetet jelentősen terhelő cégeknek 2007-ig a számukra elérhető legkörnyezetkímélőbb technológiára kell átállniuk, ami várhatóan 1000-1200 céget érint az országban. A nagy tüzelőberendezések légszennyezésének korlátozása és a veszélyes hulladékok égetőinek átalakítására ebben az évben csupán 7,5 milliárd forintot fordítanak. Ezzel szemben az EU természetvédelmi elvárásainak teljesítése várhatóan nem jár jelentősebb költséggel, mivel - szakértők szerint - Magyarország természeti állapota jobb az uniós átlagnál. Itt az unió Natura 2000 programjának átvétele jelent változást, melynek keretében Magyarországon is kijelölik az európai szinten is jelentős védett területeket.