BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassú vasúti liberalizáció

E héttől kezdődően az unió tagállamaiban működő vasúttársaságoknak elvben joguk van arra, hogy a transzeurópai vasútvonalak egészén árufuvarozásra szerződjenek. A valamelyik tagországban bejegyzett társaság más államok területén végzett fuvarozási tevékenységének teljes liberalizálását 2008-ra irányozta elő az EU. A kilencvenes évek első felében megfogalmazott cél felé azonban a most március 15-én életbe lépett piacnyitás tekinthető az első érdemi lépésnek.

A szabad verseny ezáltal mintegy ötvenezer kilométernyi pályaszakaszon valósul meg, ami harmada a tagállamok teljes vasúthálózatának. A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint ezeken a transzeurópai vonalakon zajlik a vasúti áruforgalom hetven százaléka.

A tagállamok többsége azonban igyekszik késleltetni a piacnyitást: egyedül Dánia mondhatja el magáról, hogy megfelel a hét végén életbe lépett előírásoknak.

Loyola de Palacio, az unió közlekedési biztosa - hogy érvényt szerezzen az immáron hatályos szabálynak - bejelentette: szerződésszegés miatt eljárást kezdeményez a legmakacsabb ellenállókkal (Franciaországgal és Belgiummal) szemben. A késések fő oka elemzők szerint az, hogy a jelenlegi rendszer átalakításától félve számos szakszervezet gyakorol nyomást a kormányokra a liberalizáció késleltetése érdekében. Márpedig a vasúti közle-kedés optimalizálása a belső piac egészének hatékonyságára kihat - hangzik a brüsszeli érvelés.

A piacnyitás kulcseleme, hogy megszűnjön a nemzeti vasúttársaságoknak a sínhálózatok üzemeltetőiben lévő közvetlen érdekeltsége. Így biztosítható ugyanis, hogy az infrastruktúra valamennyi szolgáltató számára egyenlő feltétellel legyen hozzáférhető. Ez a rendszer már számos tagállam belső piacán működik, Németországban például jelenleg az egykori munkásvasutak átalakításával már mintegy kétszáz vasúttársaság üzemel, és forgalmuk évente ötven százalék körüli mértékben bővül.

Kérdés azonban, hogy a nemzeti szinten működő liberalizáció miként lesz képes közösségi szintre kiterjedni. A tagállamok ugyanis az interoperabilitás megvalósulásának akadályozásával, azaz a technikai szabványok különbségeinek életben tartásával minden liberalizációt célzó irányelvet kudarcra ítélhetnek. A vasúti érdekképviseletek szerint aggályos az is, hogy a kormányzatok elsősorban a közúti forgalmat támogatják. Éppen ezért sürgetik a svájci keresztfinanszírozási modell átvételét, amely például a sztrádadíjbevételek jelentős részét a vasúti közlekedés korszerűsítésére különíti el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.