Mérlegelniük kell a gazdáknak
Mezőgazdasági szempontból a teljes jogú európai uniós tagság alapvető tétje, hogy a magyar agrárium 2004. május elsejétől részévé válik-e a 450 milliós egységes EU-s piacnak. A csatlakozás másrészről azt is jelenti, hogy az agrárgazdaság a minden tagországra kötelező közös agrárpolitika (kap) irányítása alá kerül. A kap lényege, hogy meghatározza a termelési és támogatási kvótákat, a folyósítható dotációkat és az élelmiszer-biztonsági, illetve állat- és növény-egészségügyi követelményeket.
Uniós tagként Magyarország önállósága minimális lesz a mezőgazdasági politikában, de a kap átvételével és az értékesítési lehetőségek bővülésével az agrárium összességében nyertese lesz a csatlakozásnak - jelentette ki Szabó Sándor. Az egységes piac azt jelenti majd, hogy a belépéssel a vámok és az exporttámogatások teljes mértékben megszűnnek az EU-tagokkal folytatott agrárkereskedelemben. A harmadik országokkal szemben ugyanakkor Magyarország az uniós vámszabályozás hatálya alá kerül, ami alapvetően a védettség növekedését hozza majd a mai magyar vámrendszerhez képest. Ezzel párhuzamosan a hazai exportpozíciók az EU-n kívüli országokban is javulhatnak, mivel az uniós szubvenciók felváltják majd a jelenlegi magyar kiviteli dotációkat, amelyek a korábbi rossz nemzetközi kötelezettségvállalások miatt meglehetősen szűkösek.
Szabó Sándor tájékoztatása szerint a kap egyik legfontosabb előnye az lehet, hogy kiszámíthatóságot hozhat a gazdálkodóknak. Így mezőgazdasági tevékenységük több évre előre tervezhetővé válik. Emellett az uniós intervenciós szabályozás és támogatási rendszer az agrárágazatok jelentős részénél - a gabonaféléknél, illetve az olajos- és fehérjenövényeknél (GOF-növények), vagy a húsmarha- és juhtartásban - a jövedelmezőség jelentős javulását eredményezheti. Ennek nyomán a gazdálkodók hitelhez jutási esélyei is nőnek, vagyis finanszírozási pozícióik erősödnek.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy az importkorlátozások megszűnése élesebb versenyhelyzetet teremt majd a magyar élelmiszerpiacon. Ez különösen igaz lehet a sertés- és a baromfiszektorra, ahol a kereskedelmet ma is vámok és mennyiségi korlátok fékezik. Emellett a gazdálkodóknak fel kell készülniük arra, hogy a szigorúbb nyilvántartási és részletesebb adatszolgáltatási előírásoknak kell eleget tenniük a támogatások igénybevételéhez. Komolyabbak lesznek a marketing- és minőségi követelmények is.
Szabó Sándor szerint az új kihívásokhoz mindenképpen alkalmazkodniuk kell azoknak, akik ezután is a mezőgazdaságból akarnak megélni. Több ágazatban hatékonyságjavulásra lesz szükség. Elképzelhető, hogy egyeseknek - mint például az alacsony minőségű tejet előállító gazdáknak - más tevékenységet kell választaniuk. Ezért fontos, hogy minden termelő külön-külön felmérje saját várható helyzetét. Ehhez tájékozódnia kell arról, hogy az EU-ban mely ágazati rendtartás vonatkozik rá, és az őt érintő kérdésekben a tavaly decemberben kötött csatlakozási megállapodás tartalmaz-e átmeneti szabályozási rendszert.
