Mindössze tizenhat uniós vevő
Előreláthatólag mindössze 16 lesz azon EU-s állampolgárok száma, akik az uniós belépés pillanatától Magyarországon termőföldet vehetnek - közölte lapunkkal Benedek Fülöp, az agrártárca földügyekért felelős címzetes államtitkára. A csatlakozási megállapodás szerint Magyarországnak általánosságban 7-10 évig nem kell megnyitnia föld-
piacát a külföldiek (vagyis az EU-s vásárlók) előtt. Ez alól azonban kivételt képez, ha az uniós állampolgárok nálunk letelepedtek, és élethivatás-szerű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
A csatlakozási szerződés az agrártevékenység mellett hároméves letelepedési kötelezettséget ír elő.
Ez azt jelenti, hogy 2004. május elsejétől az vásárolhat termőföldet, aki legkésőbb 2001 májusában telepedett le. Benedek tájékoztatása szerint a 16 szóba jöhető személy egy része magyar származású. Így tíz alatt van azoknak a száma, akik minden szempontból külföldinek tekinthetők. Az FVM a lehetséges EU-s földvásárlásokkal kapcsolatban most alapvetően az előző kormány nem nyilvános háttérfelméréseire támaszkodik. Az Orbán-kabinet a várható helyzetet akkor térképezte fel, amikor a tőke szabad áramlásáról szóló, földügyeket is tartalmazó tárgyalási fejezetet 2001-ben ideiglenesen lezárta.
A Belügyminisztérium mai adatai szerint körülbelül 100 ezer külföldi rendelkezik bevándorlási és tartózkodási engedéllyel, közülük 10-15 ezer lehet EU-s állampolgár. Letelepedettnek az számít, aki megkapja az ehhez szükséges, határozatlan időre szóló engedélyt. Ehhez viszont legalább hároméves jogszerű itt-tartózkodás szükséges, illetve igazolni kell a megfelelő lakhatási és megélhetési feltételeket. A büntetett előélet kizáró oknak minősül. (A külföldi állampolgárok határozott idejű, legfeljebb két évre szóló tartózkodási engedélyt is kérhetnek, amelyet a lejárat után időről időre meghoszszabbíthatnak.)
A 16 potenciális földvásárló azt jelenti, hogy a belépéskor elenyésző lesz azoknak a száma, akik jogszerű külföldi vevőként léphetnek fel a piacon. Ők - hasonlóan a belföldi természetes személyekhez - maximum 300 hektárt (6 ezer aranykoronát) vehetnének meg. Bár a további letelepedésekkel az EU-s vásárlók egyre többen lehetnek, hazai szakértők agrárfronton nem számítanak dömpingre. A nem letelepedett uniós állampolgárokra és az EU-s jogi személyekre pedig a már említett, hétéves tilalom vonatkozik majd. Ezt akkor lehetne tíz évre növelni, ha a hétéves időszak lejártakor a magyar és az EU-s földárak között még mindig jelentős lenne a különbség. Így Magyarország a földpiacot általánosságban 2014-ig tarthatná zárva. (A csatlakozás után is tilos lesz a vásárlás a belföldi jogi személyek számára.)
Továbbra sem lehet ugyanakkor megtiltani, hogy külföldiek földeket béreljenek. Ily módon a külföldi természetes személyek és cégek egyaránt legfeljebb 300 hektáron (6 ezer aranykoronán) gazdálkodhatnak az uniós csatlakozás után is. A haszonbérleti szerződések maximális ideje a földtörvény tavaly nyári módosítása óta 20 évre nőtt. Így a bérlők hosszú lejáratú, legális szerződésekkel akár be is betonozhatják magukat a földvásárlási tilalom 2011-2014-es feloldásáig. A Világgazdaság információi szerint angol, osztrák és német befektetők az ország több pontján keresnek máris nagyobb, egybefüggő területeket. A magyar szabályozás értelmében ugyanis a bérelt területekre elővásárlási joguk lesz, ha a vételi lehetőség a későbbiekben megnyílik. A helyi termelőkből most alakuló birtokhasznosítási bizottságok az egymillió hektár hasznosításával megbízott nemzeti földalap számára elvileg javasolhatnak olyan feltételrendszert, amellyel a külföldiek az állami földektől távol tarthatók lesznek. A piacon viszont legális bérlettel továbbra is hozzáférhetnek majd a területekhez, és szintén megmarad számukra a zsebszerződéses vétel lehetősége is.
