Most pick-cégek a GVH előtt
Bejelentést tesz a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) a hazai gabonafeldolgozókat és -kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség az Arago tulajdonában lévő Pick Rt. és Ringa Rt. dél-magyarországi és észak-magyarországi integrátor kft.-je ellen. Makay György, a szervezet főtitkára lapunknak elmondta: a szövetség azt kéri, hogy a GVH hivatalból indítson eljárást, és tiltsa el a társaságokat a törvényellenes magatartástól. A szövetség kifogásolja, hogy a cégek gazdasági erőfölényükkel visszaélve, törvénysértő módon a sertéstartókkal olyan integrátori (termeltetési) szerződéseket kötöttek, amelyek több takarmányipari cég érdekeit sértették.
A megállapodások aláírásakor a termelőknek azt kellett vállalniuk, hogy csak az állami tulajdonban lévő Bábolna Rt.-től vesznek takarmányt - állítja a szervezet.
Meg nem erősített hírek szerint az Arago a bábolnai takarmánynak azért akar biztos piacot, mert meg kívánja venni a privatizáció előtt álló állami társaság takarmányipari részlegét. A versenyhivatali beadvánnyal új hullámot vet a két hete kirobbant sertéságazati botrány is, amelynek részeként az Arago bírálta az FVM vezetőit, a piaci szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanácsot (VHT) pedig törvényellenes működéssel gyanúsította meg. Akkor - az Arago megbízásából - a Ringa fordult a GVH-hoz, kartellmegállapodást sejtve egy VHT-határozat mögött.
A heves támadások után a Ringa, s az Arago - tisztázatlan okokból - visszavonta állításai nagy részét. Nem hivatalos értesüléseink szerint politikai nyomásra hátrált meg. Magas szintű egyeztetéseken többek közt egyértelművé tették: lemondhat bábolnai privatizációs terveiről, ha az EU-s népszavazás előtt vihart kavar az agrárpiacon. Kovács Tamás, az Arago vezérigazgató-helyettese nem kívánt nyilatkozni. A Pickhez közel álló szakértők szerint a cégcsoport ma olyan integráció kialakítására törekszik, amellyel - megfelelve az EU-s követelményeknek - az "óltól az asztalig" eljuttathatja a sertéstermékeket. E stratégiát azok a társaságok támadják és terjesztik a bábolnai privatizációról szóló híreket, amelyek nem nyertek a cégcsoport korábban kiírt takarmánytenderén - állítják.
A takarmányügy lényege: a két integrátorcég ötéves keretmegállapodást kötött több termelővel a Pick és a Ringa hosszú távú alapanyag-ellátása érdekében. A szerződésekben azt rögzítették, a gazdák csak az általuk kijelölt gyártótól vásárolhatnak takarmányokat. Később pedig - egy hivatalos levél tanúsága szerint - közölték, e célra az állami tulajdonú Bábolna Rt. takarmányipari kft.-jét szemelték ki. Az alapmegállapodásba olyan rendelkezést építettek, amely szerint az integrátori szerződés megszűnik, ha a gazdák nem a kijelölt cégtől vásárolnak.
E kikötés burkoltan arra kényszeríti a sertéstartókat, hogy csak a bábolnai cégtől vegyenek takarmányt, különben elveszíthetik értékesítési biztonságukat - mondta Makay. A szövetség szerint többek között ellentétes a versenytörvénnyel, hogy az integrátortársaságok hátrányos feltételek elfogadására késztették a gazdálkodókat, hiszen az aláíráskor a takarmányár vagy a minőség sem volt ismert. A cégek magatartása alkalmas volt arra is, hogy jogszabálysértő eszközökkel szétzilálja az addigi takarmányipari kapcsolatokat. A szövetség nem a Bábolnai Takarmányipari Kft. kijelölését kifogásolja, hanem azt, hogy a Pick-csoport integrátorai egyetlen céget választottak ki. A termelőknek írt tájékoztató levél szerint azt sugallták, csak a bábolnai takarmány felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek - közölte a főtitkár.
Saját szervezeti keretein belül vizsgálja az ügyet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is - mondta Tóth István, a szervezet titkára. Lehetségesnek nevezte, hogy végül a MOSZ is a GVH-hoz fordul. Az érdekképviselet eddigi értelmezése szerint a cégek által kínált megállapodások amiatt is kifogásolhatók, hogy nem felelnek meg az FVM integrátori szerződést szabályozó rendelkezéseinek sem.
