Naptár

Március 4.

GDP, beruházások (negyedik negyedév)

A 2002. év statisztikai értelemben az utolsó negyedév GDP-számaival lesz teljes. A Reuters által megkérdezett elemzők előrejelzéseinek átlaga 3,5 százalékos növekedést ígér, ami kisebb gyorsulást jelent az előző időszakhoz képest. Fontos kérdés, hogy növekedett-e a vállalati szektor kapacitásbővítési hajlandósága, hiszen 2002 első három negyedéve arról árulkodott, hogy a gyenge világpiaci konjunktúra miatt a magánszektor nemigen talál megvalósításra érdemes beruházásokat. Ehelyett eddig a költségvetési szektor felhalmozási tevékenysége növekedett, köszönhetően a választási évek szokásos felpörgésének. A hoszszabb távú bővülési kilátások viszont csak úgy javulhatnak, ha a versenyszektor is magára talál.



Március 4.

Költségvetési folyamatok (február, gyorsjelentés)

A januári költségvetési számok értelmezése sok nehézségbe ütközik. Éppen ezért érdekes lehet, hogyan alakult a februári büdzsé, hiszen az utóbbi időben a költségvetési konszolidáció a figyelem előterébe került. Az IMF is sürgeti a Pénzügyminisztérium által előirányzott 4,5 százalékos GDP-arányos hiány betartását, ám egyelőre sok szakértő kételkedik, hogy a pénzügyi tervben található feszültségek feloldódnak-e.



Március 10.

Az MNB statisztikai mérlege (február)

A bankrendszer legfrissebb adatai azért lesznek különösen érdekesek, mert most derül ki, hogy mekkora a Magyarországon rekedt forró tőke állománya. A jegybank nemrégiben általános meglepetésre bejelentette, hogy a spekulációs pénzek kétharmada már elhagyta az országot, és erre alapozva helyreállította a kéthetes betét irányadó jellegét. A piaci szereplők meg voltak győződve arról, hogy az MNB devizaaukciói nem jártak sikerrel, így a bankközi piac úszik a likviditásban.



Március 11.

Fogyasztói árak (február)

A várakozásoknak megfelelően kisebb dezinflációval kezdődött a 2003. esztendő, és a piac azt gondolja, hogy februárban sem nőtt a drágulás üteme. Az első két hónap adatai alapján már elég megbízható kép rajzolódik ki a hazai árfolyamatokról, hiszen ezek már az év eleji hatósági áremeléseket is tartalmazzák. Egyelőre az a várakozás, hogy az év elején még csökkenhet az árdinamika, a második fél évtől viszont - elsősorban a nyárra ütemezett energiaár-emelések miatt - már emelkedik majd az árindex: a legtöbb szakértő szerint 5 százalék fölé.



Március 14.

Fizetési mérleg (január)

Első alkalommal jelennek meg a folyó fizetési adatok az új módszertan szerint. A statisztikai adattal szemben megnyilvánuló érdeklődés azonban nem ebből, hanem az utóbbi fél év látványosan romló trendjéből következik. Bár az eredményszemléletre történő áttérés után jóval kisebb a kimutatott folyó hiány, mint ami a régi módszertan alapján várható volt, az nem változott, hogy az elmúlt hónapokban nagyon gyorsan nőtt. Decemberben például az elmúlt nyolc év legnagyobb deficitje halmozódott fel a mérlegben.



Március 19.

Építőipar (január)

Alaposan meglepte a szakértőket az építőipar decemberi teljesítménye. A korábbi adatok alapján már el lehetett könyvelni, hogy a választások után, valamint a lakáspiaci konjunktúra lecsengésével az ágazati növekedés

is fokozatosan visszaesik az év közepi rekordszintről. 2002 utolsó hónapjában azonban egészen

jó eredményt mutatott ki a Központi Statisztikai

Hivatal, és a rendelésál-lományok is biztatóan alakultak. Ez persze lehetett egyszeri megugrás is, úgyhogy a januári (egyébként a szezonális sajátosságok miatt kis súlyú) adatok érdeklődésre tarthatnak számot.



Március 20.

Létszám és kereset (január)

Az idei év egyik legfontosabb kérdése, hogy a bérdinamika visszatér-e a közgazdaságilag elfogadható, hosszabb távon fenntartható szintre. A jelentős áthúzódó hatás és az év elejére jellemző sok eseti kifizetés miatt valószínűleg az első adat még nem lesz túlságosan megbízható, de talán valamelyest ki lehet szűrni, milyen béremeléseket valósítottak meg az év elején a vállalatok.





Március 7., 14.

Ipari termelés (január, előzetes, végleges)

Az ipari teljesítmény tavaly ugyan igen lassan növekedett, ám ez a bővülés egyenletes és kitartó volt, dacára az erős forintnak és a kedvezőtlen külső környezetnek. Az idén valamelyest nagyobb lehet a lendület, vélik a szakértők, ám ez aligha januárban indul meg, amikor a nyugati konjunktúrának még nyoma sincs. Ugyanakkor tavaly az utolsó hónapokban okozott néhány kellemes meglepetést az ipar, így nem kizárt, hogy a szektor újra igazolja majd: alkalmazkodóképessége nagyobb, mint ahogy azt korábban feltételezni lehetett.