Nem lehet sietni az eurózónába

>> Ha lehetne három kívánsága, mit szeretne látni az Európai Unióban és azon belül az eurózónában?

- Nehéz a válasz. Attól tartok, ma nem olyan a helyzet, hogy lehetne három kívánságom. Tavaly novemberben még 1,8 százalékos növekedéssel számoltunk 2003-ra. Ma már tudjuk, hogy ez a várakozás túl derűlátó volt, felül kell vizsgálnunk a prognózisunkat. Mindent egybevetve áprilisra várható a korrigált előrejelzés az Európai Bizottság részéről, amiben már figyelembe veszszük a fejleményeket, ám attól tartok, hogy ettől nem lesz kedvezőbb a kép. A visszahúzó tényezők változatlanul hatnak az európai gazdaságokra, ezért különböző forgatókönyvek kialakítására törekszünk, amelyek megvalósításával útját állhatjuk az aggasztó jelenségeknek.

>> Mostanában egy sor kérdés vetődik fel a stabilitási és növekedési paktum sorsával kapcsolatban. Az EU nagy tagállamai - például Német- és Franciaország vagy Nagy-Britannia, tekintettel szaporodó gazdasági gondjaikra - szeretnék enyhíteni a szigorú szabályokat. Van egyáltalán esélyük erre?

- Egyrészt pontosítsuk, nem teljesen a lazítást akarják, másrészt nincs is rá esélyük. A stabilitási paktum szabályai az európai monetáris rendszer egyik

tartópillér-együttesét jelentik, egyensúlyozó szerepük van a monetáris unióban, és egyúttal biztosítják a fiskális politika koordinációját is. Tehát aligha lenne bölcs dolog hozzányúlni.

>> Elképzelhető, hogy egy esetleges iraki háború okán mégis változtatnak a paktumon? Némi nyomás vitathatatlanul érzékelhető ennek érdekében...

- A paktum "rendkívüli körülmények között"elfogad kivételt a fiskális célok "eltérülésére". Háború esetén, amikor az Európai Bizottság a stabilitási programok teljesülését vizsgálja, figyelembe veszi majd ezt a tényt, ám ez semmiképpen sem lehet indok a 3 százalékos deficithatár túllépésére.

>> Reformtervekről hallani az Európai Központi Bankkal (EKB) kapcsolatban is. Milyen változtatásokat tartana a legfontosabbnak?

- A bővítésre tekintettel a jelenlegi tagok állam- és kormányfői tettek néhány javaslatot a pénzintézet működésének ésszerűsítésére. Mint tudjuk, 2004. május 1-jétől nem 15, hanem 25 tagja lesz az Európai Uniónak, ennek megfelelően kell alakítani az EKB munkájában, döntési mechanizmusában való részvétel feltételeit. Az Európai Bizottság a zökkenőmentes működés követelményeit tartja szem előtt.

>> Mit vár az EKB következő, március 6-án esedékes ülésétől? Lesz kamatcsökkentés?

- Kamatügyekben nem reszortom nyilatkozni. Ez az Európai Központi Bank hatásköre...

>> Mégis, ha lesz csökkentés, az milyen hatással lehet az Európai Unió növekedésére?

- A kamatok bármiféle változása rövid, közép- és hosszú távon komplex hatású lehet, de javaslom, várjuk meg a döntést...

>> Milyen hatással lehet az unió jelenlegi tagjainak gazdasági helyzete a majdani új tagokéra és fordítva?

- A bővítés gazdasági összefüggéseiről szívesen beszélek. Ez a folyamat valamennyi érintett ország számára nagy jelentőségű, hiszen a gazdaságon és a kereskedelmen keresztül már meganynyi szál köti őket egymáshoz. Az elmúlt év tapasztalata azt mutatta, hogy a növekedési ráta a majdani új tagoknál kétszer akkora volt, mint a jelenlegieknél. Ez nagyon jó dolog, mert azt jelenti, hogy a belépő országok hozzájárulhatnak az unió gazdaságának felpezsdítéséhez. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ha a jelenlegi helyzet fennmarad, akkor lassúbb növekedés várható az unióban, ekként az új tagoknál is.

>> Mit tanácsolna, mikorra irányozzuk elő a csatlakozást az eurózónához? Többen 2007-et vagy 2008-at emlegetik a belépés éveként. Sokan a mielőbbi, mások a minél későbbi tagságot tartanák optimálisnak...

- Sem a bátorítók, sem az elbátortalanítók táborát nem kívánom növelni. A folyamat meglehetősen egyértelmű, és a prioritásokat nem lehet csereberélni. Ma a legfontosabb a koppenhágai kritériumok teljesítése. Sokat kell még tenniük a piacgazdaság zökkenőmentes működése, a közösségi joganyag, az acquis communautaire átvétele s a megfelelő intézményrendszer kiépítése ügyében. Ráadásul a belépés után egészséges makrogazdasági feltételek megteremtésével stabilizálni kell a helyzetüket. Csak azután jöhet a következő lépcsőfok. Az eurózóna kizárólag szigorú kritériumok teljesítése révén érhető el, s lesznek, akik előbb, mások később tudnak megfelelni ezeknek. Jogi szempontból pedig a csatlakozástól számítva még legalább két évre van szükség a célba éréshez. Vagyis az új EU-tagok közül 2007. január 1-je előtt aligha lehet bárki is tagja az euróövezetnek.