A közvetlen kifizetéseknél engedélyezett 30 százalékos kiegészítésen felül is nemzeti forrásokat kell nyújtania a kormánynak a csatlakozás után, különben az agrárium kevesebb támogatáshoz jut, mint amennyit az EU-s belépés nélkül kaphatna - derül ki az FVM kutatóintézetének számításaiból. Mivel a pályázatos vidékfejlesztési pénzek többségét nem tudják majd igénybe venni a gazdák, az uniós dotációk reálisan 120-130 milliárd forintot tehetnek ki 2004-ben. Ezt a 80 milliárdnyi magyar közvetlen kifizetés és némi társfinanszírozás 210-230 milliárd forintra növelheti.
Az idei költségvetés 236 milliárdnyi agrártámogatást tartalmaz, jövőre pedig az ágazatnak legalább 260 milliárd körüli összeget kellene kapnia a törvényi előírások szerint. A csatlakozási megállapodás szerint három évig elvileg bármely nemzeti dotációt fenntarthatunk, de Brüsszel megvétózhatja ezeket. Információink szerint az FVM a közvetlen kifizetéseken felül minimum 60-80 milliárdos nemzeti forrás folyósítását tartja lehetségesnek. Így a 2004-es dotáció elérné a 300 milliárdos összeget, de erre a PM-nek is rá kellene bólintania.
Az FVM kutatóintézetének számításai szerint a kukoricatermelők jövedelme a belépéssel megötszöröződhet, és jövedelemjavulás várható a gabona-, az olaj- és a fehérjenövény-termesztésben, illetve a húsmarhatartáson. A sertés-, a baromfi-, a tojás- és a zöldség-gyümölcs termelést viszont megviselheti a tagság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.