Nemzeti pénzek nélkül szűkülne az agrárbüdzsé

Alapvető fontosságuk lesz a nemzeti agrártámogatásoknak a 2004-ben várható uniós csatlakozás után, mivel egyébként a magyar mezőgazdaság kevesebb állami dotációt használhatna fel, mint amennyit a teljes jogú tagság elnyerése nélkül a magyar törvényi előírások szerint kapna - derül ki az AKII számításaiból. Itt nemcsak a sokat emlegetett közvetlen kifizetésekről van szó, amelyeknél az EU hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a nemzeti büdzséből 30 százalékkal kiegészíthesse a 25 százalékos uniós mértéket. A belépés a 30 százalékos magyar szerepvállalás ellenére sem hozna annyi pluszforrást, mint amennyi az uniós előírások és követelmények között a támogatásnöveléshez elegendő lenne. Ezért meghatározó szerepe lesz annak, hogy a kormány - az unió hozzájárulásával - a közvetlen kifizetéseken felül még mennyi nemzeti dotációt tud folyósítani - hívja fel a figyelmet Udovecz Gábor.

Teljes jogú EU-tagként az agrár- és vidékfejlesztési támogatások három főbb címen érkeznek majd Magyarországra. A pénzek zömét az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) folyósítja majd. A főigazgató tájékoztatása szerint az első csoportba az úgynevezett piaci intézkedések tartoznak, amelyek megkülönböztetés nélkül vonatkoznak majd az uniós és a magyar gazdákra. Ilyen lehet például egy-egy exporttámogatási akció, a gabonaintervenció vagy a borlepárlás EU-s dotációja. Ha Brüsszel az ilyen típusú beavatkozásokat elhatározza, azok a hazai termelőkre is kiterjednek majd. Hasonló lesz a helyzet több más támogatási formánál is, mint amilyen például a takarmánygyártásnál, illetve a paradicsom-, a körte- vagy az őszibarack-feldolgozásnál van. Összességében Magyarország e jogcímeken 15-20 milliárd forintra számíthat az EU-tól 2004-ben.

A második blokkot a termékpálya-szabályozások alkotják, amelyeket támogatási oldalról a közvetlen kifizetések testesítenek meg. Mint ismert, az EU 2004-től e címen csak a 25 százalékát kívánja folyósítani annak az összegnek, ami az uniós gazdákat megilleti. A támogatás 2013-ban (nemzeti dotációval együtt 2010-re) nőne száz százalékra. Az AKII számításai szerint a 25 százalékos mérték jövőre mintegy 70 milliárd forintnak megfelelő EU-s összeget tenne ki. Ezt egészíthetné ki a kormány további 30 százalékkal, ami 80 milliárd forintot jelentene. Így közvetlen kifizetésként a magyar gazdák együttvéve 150 milliárd forintot használhatnának fel.

A harmadik nagyobb csoportot a vidékfejlesztési programok jelentik, amelyek a strukturális alapokból finanszírozott, beruházási jellegű kiadásokat, illetve az úgynevezett kísérő intézkedéseket takarják - mondta az AKII főigazgatója. Utóbbiakhoz tartoznak például az agrár-környezetvédelmi programok vagy a kedvezőtlen térségek dotációs projektjei. Udovecz felhívta a figyelmet arra, hogy itt nem automatikusan járó, hanem pályázatos pénzekről van szó, amelyekhez magyar társfinanszírozás társul. Az együttes dotáció maximális mértéke 2004-ben a strukturális alapoknál 30 milliárd, a kísérő intézkedéseknél 46 milliárd forint lehet. Összesen tehát 76 milliárdnyi forrás állhat rendelkezésre. Más szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy e keretnek optimális esetben is csak 60 százalékát tudják majd igénybe venni az ágazati szereplők, elsősorban a valószínűsíthető pályázati hiányosságok miatt. Így ténylegesen legfeljebb 40-45 milliárd forint válhat igénybe vehetővé, és ez is rendkívül jó eredménynek számítana.

Az előbbiekből az következik, hogy 2004-ben maximális esetben is 250 milliárd forint körüli lehet az agrártámogatások mennyisége - állapította meg a főigazgató. Az EU-s dotáció ebből reálisan 120-130 milliárdot tehet ki. Igaz, javítja a képet, hogy Magyarország a jövő évben is felhasználhat majd olyan előcsatlakozási fejlesztési uniós pénzeket, amelyeket a SAPARD-program késlekedése miatt eddig nem vett igénybe. Az AKII ezek nagyságát - hazai társfinanszírozással együt - 20 milliárd forintra becsüli. Így a csatlakozási megállapodásra épülő, 2004-es agrártámogatási keret legfeljebb 270 milliárdos lehet, de ez magában foglalja azt a valószínűtlen helyzetet is, hogy a gazdák valamennyi pályázatos pénzt igénybe veszik. Több ágazati szakértő a 210-230 milliárdos nagyságrendet tartja reálisnak.

Az idén ugyanakkor a magyar gazdálkodók a hazai költségvetésből 236 milliárd forintnyi támogatáshoz juthatnak, amely 26 milliárdos potenciális SAPARD-forrást foglal magában. Idehaza a dotációk évenkénti növelését az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény határozza meg, amely minimum reálértéktartó, GDP-bővüléssel arányos bővítést ír elő. Udovecz Gábor szerint a makrogazdasági előrejelzések azt tükrözik, hogy a mezőgazdaságot a költségvetésből törvényesen legalább 260 milliárd forintos dotáció illetné meg az EU-csatlakozás nélkül is 2004-ben. Ez tehát azt jelenti, hogy a belépéssel önmagában az agrárdotációs lehetőségek nem bővülnek. Ezért lesz nagy jelentősége annak, hogy a kormány a támogatásokat további nemzeti öszszegekkel ki tudja-e egészíteni - állítja a főigazgató.

A pótlásra részben lehetőséget nyújtanak bizonyos derogációs kérelmek, amelyek révén Magyarország átmeneti ideig a belépés után is fenntarthatja a kifutó hitelek állami kamattámogatásait, illetve finanszírozhat bizonyos fejlesztéseket (például állatjóléti beruházásokat). Emellett lesznek 2003-ról áthúzódó kifizetések (determinációk) is, és a május elsejére tervezett csatlakozásig tartó négy hónapban elvileg még bármilyen más dotációs intézkedés is fenntartható lesz. Más kategóriát képviselnek az EU- és WTO-konform zöld dobozos (green box) dotációk, amelyek a belépés után is korlátlanul folyósíthatók lesznek. Ezek azonban - mint például egyes állatjóléti, környezetvédelmi, továbbképzési vagy marketingtámogatások - nem járhatnak az agrártermelés növekedésével, és nem testesíthetnek meg úgynevezett ártámogatásokat sem. Több alapvető agrárszektorban (elsősorban a baromfi-, a tej-, a sertés- vagy a zöldség-gyümölcs ágazatban) viszont éppen az okozhat gondot, hogy az eddig nyújtott, árkiegészítő állami dotációk a csatlakozással egy csapásra megszűnhetnek. Ugyancsak feszültség származhat abból, ha az EU-ban nem engedélyezett beruházási támogatásokat teljes mértékben törölni kellene.

Az FVM vezetőinek korábbi nyilatkozatai szerint a minisztérium legalább 300-350 milliárd forintos agrártámogatási büdzsét akar 2004-ben, ami viszont 100 milliárdos nemzeti kiegészítést követelhet meg a közvetlen kifizetések 30 százalékos pótlásán felül. Udovecz tájékoztatása szerint elméletileg lehetőség van arra, hogy Magyarország saját hatáskörben a csatlakozástól számított három évig mindazon dotációs formákat fenntartsa, amelyek a belépés előtt is hatályban voltak. E támogatások azonban azonnal érvényüket veszthetik, ha azokat bármelyik tagország megtámadja. Udovecz ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes jogú tagság várható következményeit nem csak támogatási szempontból kell értékelni. Az uniós intervenciós rendszerrel ugyanis több fontos ágazat felvásárlási árai nőnek, az EU-s szabályozás pedig általában is biztonságot és kiszámíthatóságot jelent majd a termelőknek - szögezte le.