OÉT: a részvétel a fontos

Megakasztotta az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) az új alapszabály elfogadásával kapcsolatos munkáját a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) élén történt váltás. Érdemi előrelépés ugyanis elsősorban azért nem volt az utóbbi időben, mert még nincs végleges álláspont arról, mely érdek-képviseleti szervezetek szerepelhetnek az egyes térfeleken, azok mekkora súllyal bírjanak, miként arról sem, hogy mik legyenek a fórumban való részvétel feltételei.

Az alapszabály megújítása azért szükséges, mert átalakult az érdekegyeztetés, ami jelenleg ideiglenes alapszabállyal működik - mondta Herczog László, az FMM helyettes államtitkára. "Ami az OÉT pénzforrásait illeti, uniós pénzeszközökről nem tudok, ám való igaz, hogy a foglalkoztatási törvény korábbi módosításával lehetővé válik a szociális párbeszéd intézményeinek támogatása, de ez a munkaerő-piaci alap terhére történik" - felelte Herczog arra a felvetésünkre, hogy rossz nyelvek szerint a helyezkedések egyik fő oka brüszszeli pénzforrások megszerzése. A munkaerő-piaci alapból jövő támogatás mértéke egyelőre nem ismeretes.

A munkaadói oldal most az "egy tag, egy szavazat" elv alapján működik. Kicsi az esélye annak, hogy ez a felállás megváltozzon - vélik többen. Valószínűtlen ugyanis, hogy kilenc szervezet konszenzusra jutna az új erőviszonyok megállapításának mikéntjében. Egyik tagszervezetnek az lehet fontos, hogy az általa képviselt munkáltatók mekkora részét termelik meg a nemzeti jövedelemnek, egy másiknak az általa képviseltek létszáma, egy harmadiknak az, hogy zömmel a hazai tulajdonú gazdálkodókat képviseli. Még olyan szempont is elképzelhető, hogy az adott szervezet kötött-e kollektív szerződést, vagy sem.

Szerkesztőségünk tegnapi vendége, Demján Sándor, a VOSZ ügyvezetője helyesli, hogy kilenc, egymással is versenyző részvevőből áll a munkáltatói oldal, mely esetenként egymástól eltérő álláspontot képvisel. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének elnöke, Antalffy Gábor pedig úgy fogalmazott: nem valószínű, hogy változna a munkaadói oldal öszszetétele. Hozzátette: elképzelhető, hogy áprilisban megszületik az új alapszabály.

Ennek létrejöttéhez az kell, hogy a három oldal - kormány, munkaadói, munkavállalói - feltételrendszert alakítson ki a részvevőkre nézve. A jelenlegi részvevők érdeke olyan kritériumrendszer megalkotása, aminek ők maguk megfelelnek, de újak, kívülről jövők már nem. Nemzetközi összehasonlításban szakértők szerint kevés példa akad arra, hogy annyira tagoltak legyenek az oldalak, mint nálunk.

A jelenleg kilenc szervezetet tömörítő munkaadói oldal egyébként akkor határozatképes, ha a részvevők fele jelen van. Döntéseket a munkaadók kétharmados többséggel hoznak. Az alapszabályhoz és a minimálbérhez kapcsolódó kérdésekben minden egyes tagot vétójog illet meg.

A munkavállalói oldalon kemény viták folynak arról, melyik konföderáció mekkora súllyal szerepeljen. A mai gyakorlat alapján konszenzusos döntések születnek, a Horn-kormány alatt viszont az erősorrend a következő volt: MSZOSZ, SZEF, ASZSZ; a LIGA, az ÉSZT, a Munkástanácsok pedig azonos súllyal szerepeltek. Azóta az egyes konföderációk támogatása jelentősen megváltozott, ezért a felsorolt arányokhoz nem tér vissza az oldal, de a konszenzusos döntéshozatal kizárólagossága sem tartható fenn - mondta Szabó Endre, a SZEF elnöke. Szerinte az oldalon belül célszerű lenne az integráció irányába lépéseket tenni, ezzel hatékonyabbá válna a munkavállalói képviselet.