Optimista várakozások
Magyarországon a legnagyobb az EU iránti bizalom a 2004-ben csatlakozó tíz tagjelölt ország közül - derül ki a GfK-csoport vizsgálatából. A piackutató cég tegnap tette közzé az uniós csatlakozással kapcsolatos lakossági várakozásokról tavaly novemberben, 14 közép- és kelet-európai országban elvégzett reprezentatív felmérés eredményeit, amely egy többéves kutatási programba illeszkedik. Mint Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója a cég sajtótájékoztatóján elmondta: a kérdésre adott válaszokból kiszámított, úgynevezett - 0-tól 200-ig terjedő - EU-bizalmi index Magyarországon 132 százalék lett, miközben az eredmény Csehországban és Szlovákiában nem érte el a határértéknek tekintett 100 százalékot, azaz öszszességében a kedvezőtlen vélemények voltak túlsúlyban. Egy esetleges uniós csatlakozásra egyébként Törökország és Románia lakosai tekintenek a legnagyobb várakozással, míg a tagjelöltek többsége mérsékelten optimista hozzánk képest.
A felmérés szerint a magyarok különösen bizakodók az uniós csatlakozás várható gazdasági hatásait tekintve. A 132 százalékos magyar értéket szintén csak a török és román várakozások múlják felül, míg Csehországban és Szlovákiában ezen a téren is kisebbséget alkotnak az optimisták. A megkérdezettek a csatlakozást követő azonnali hatások tekintetében kevésbé voltak bizakodók, a többség inkább ötéves, vagy hosszabb távon vár országában érzékelhető gazdasági javulást az uniós tagságtól. Ennek kapcsán öszszességében még a legtöbb kérdésben meglehetősen szkeptikusnak bizonyult Csehország, Szlovákia és Szlovénia polgárai is kedvező várakozásokat fogalmaztak meg. Hasonlóan optimistának bizonyultak a magyarok az ország uniós felkészültségével összefüggésben.
