Össztűz alatt a német reformterv

A jóléti kiadások lefaragását, 15 milliárd eurós gazdaságélénkítő programot, a munkaügyi szabályok enyhítését és a kis- és középvállalkozások adóterheinek enyhítését tartalmazza az a terv, amellyel Schröder szerint Németország "újra a bizalom központjává válhat Európában". Míg azonban elemzők és az ellenzéki CDU politikusai inkább amiatti csalódottságukat hangoztatták, hogy a javaslatok nem mennek elég messzire, s nem alkalmasak a remélt gazdasági ösztönzőerő biztosítására, addig a kormányzó SPD balszárnya éppen azok merészségét kifogásolja. A kancellár a terv kapcsán is hitet tett az EU stabilitási paktumának tiszteletben tartása mellett

Komoly nehézségek forrása lehet azonban, hogy a Bundesrat épp a beszéd napján utasította el a kormány adóemelési javaslatait.

A Bundestag előtt Schröder kifejtette, hogy Németországnak a kedvezőtlenebb körülményekhez kell igazítania jóléti és egészségügyi rendszerét. A kancellár szerint karcsúsítani kell az állami nyugdíjrendszert, ha az ország meg akar felelni a demográfiai kihívásoknak. "Vagy mi magunk modernizálunk, vagy a lankadatlan piaci erők modernizálnak minket" - idéz a Financial Times.

Horst Siebert, az IfW gazdasági kutatóintézet vezetője szerint nem világos, hogy a tervek hogyan mozdítanák elő a növekedést. Klaus Zimmermann, a DIW vezetője úgy véli, hogy a javasolt intézkedések némelyike ugyan segítheti a gazdaságot, de a beszéd inkább csak a kormány eddigi eredményeinek összefoglalása volt. Zimmermann nem vár sokat a beígért, 15 milliárd eurós ösztönzéstől sem.

A nyugdíjasokat, valamint a jóléti és munkanélküli-segélyekben részesülőket képviselő szociális szövetség szerint a terv megsérti az alkalmazottaknak azokhoz a járandóságokhoz való alkotmányos jogát, amelyekért hozzájárulást fizettek. A szövetség elnöke kijelentette, hogy végső esetben az alkotmánybíróságig is készek elmenni panaszukkal. A DGB szakszervezeti szövetség mindent megtesz majd azért, hogy a tervben foglaltak ne emelkedhessenek törvényerőre, nem zárva ki a peres eljárásokat sem - írja a Reuters.

Az ellenzéki pártok eközben olyan javaslatot dolgoztak ki, amely - a vállalatok kárára - évente több mint 4 milliárd euróval növelné a kormányzat adóbevételeit. Körülbelül kétmilliárdot hozna az a moratórium, amelynek értelmében a cégek 2005 végéig egyáltalán nem élhetnének felhalmozott társasági adójóváírásaikkal, ezt követően pedig évente legfeljebb az állomány egytizedét kaphatnák meg. Ugyanekkora öszszegre számítanak a konzervatív politikusok a konszernek számára adómegtakarítást jelentő nyereségmenekítési kiskapuk bezárása révén. Itt azokról az összegekről van szó, amelyeket a vállalatok kamattörlesztés címén külföldre utalnak át, és ezzel eltüntetnek a német adóhatóság szeme elől.

További százmilliós bevételnövekedést hozhat a tőketársaságok részesedései eladásánál jelenleg meglévő adómentesség eltörlése, és helyette egy 15 százalékos lineáris elvonás bevezetése. Az ilyen tranzakciókon képződő veszteségek csak az azonos időszakban keletkezett nyereségeket mentesítenék az adózási kötelezettség alól - számol be a CDU terveiről a FT német nyelvű kiadása.

Nem sok meglepetéssel szolgált Gerhard Schröder német kancellár pénteki beszéde a tervezett reformokról, amelyek elemzők szerint nem alkalmasak a gazdasági növekedés fellendítésére az idén. A szakszervezetek jogi lépéseket fontolgatnak az "erkölcstelen" javaslatok ellen.

VG-összeállítás-->