Régészeti kincsekre hullhatnak a bombák

Az Irak elleni háború miatt veszélybe kerülhet az emberiség kulturális kincsének számos kiemelkedő darabja: a régészeti és művészeti emlékekben különösen gazdag országot várhatóan e téren is súlyos veszteségek érik. Nem egyszerűen az eltévedt bombák, illetve a szárazföldi hadműveletek rombolásairól van szó. A robbanások keltette földmozgások szakértők szerint azokat az ősi épületeket, szobrokat is tönkretehetik, amelyeket nem ér találat, nem beszélve a háborús helyzetben szinte elkerülhetetlen múzeum- és lelőhely-fosztogatásokról.

Az 1991-es Öböl-háború tapasztalatai alapján megalapozottaknak látszanak az International Herald Tribune összeállításában hangoztatott aggodalmak. Akkor egyebek között Dohuk, Arbil, Amara, Kufa és a kurdisztáni Szulejmania pótolhatatlan agyagtáblákat, elefántcsont faragványokat, fémtárgyakat tartalmazó múzeumait ürítették ki a fosztogatók - idézi fel John Curtis, a British Museum ókori keleti osztályának muzeológusa. Ezúttal még súlyosabb károkra kell felkészülni, hiszen 1991-ben az országnak csak kisebb része vált csatatérré.

Irak különleges régészeti jelentősége abból adódik, hogy területén öt évezred alatt civilizációk sora virágzott. A bombák így egyebek között az időszámítás előtti harmadik évezredbeli sumer állam fővárosa, Ur maradványait is elpusztíthatják, nem beszélve az innen és más lelőhelyekről származó, a bagdadi múzeumban őrzött leletekről.

Az ezt követő időszak mezopotámiai magaskultúrái, a babilóniai és az asszír birodalom fontos városai szintén a mai Irak területén helyezkedtek el; elég a Kurdisztán peremén fekvő Nimrudra utalni, amelynek az időszámítás előtti IX. századból származó palotakomplexumát a mai napig sem sikerült teljes mértékben feltárni. Nagyjából egy évezreddel későbbi a párthus birodalom fénykorát idéző, jórészt helyreállított hatrai nagytemplom. Végezetül nem szabad megfeledkezni a szasszanida emlékekről vagy az iszlám kultúra olyan fontos épületeiről, mint például az abbászida kalifátus kezdetén (IX. század) emelt Abu Dulaf-i nagymecset. Ennek túlélési esélyei sajnos különösen rosszak, hiszen egy katonai bázis található a közelében - fogalmaz a Párizsban megjelenő amerikai lap.