Svéd modell: EU igen - euró nem?
Európa igen - euró nem néven mozgalom alakult Svédországban az egységes európai valuta bevezetésének megakadályozására. Göran Persson miniszterelnök döntése nyomán 2003. szeptember 14-én népszavazást tartanak a skandináv országban a közös pénz bevezetéséről, és a közvélemény-kutatások eredményei arról tanúskodnak, ahogy közeledik a voksolás napja, úgy zuhan az euró támogatottsága a svédek körében: a legutolsó felmérés már 41 százalékos "igen" és 46 százalékos "nem" szavazatarányt jelzett. Az "Európa igen - euró nem" hálózat az elutasítók táborának erősítésére született, s szakértői állítják, hogy a jelenlegi árfolyam-lebegtetés megfelelően szolgálja Svédország érdekeit, a gazdaság növekedése gyorsabb és a munkanélküliség alacsonyabb, mint az eurózónában. Az EMU-tagság ráadásul a svéd önállóság messzemenő feladását jelentené, mert az ország gazdaságpolitikájáról a döntéseket az Európai Központi Bank hozná Frankfurtban. Fontos érve a mozgalomnak az is, hogy az euróövezetben a nagyobb országok fejlődésétől függ minden, gazdasági bizonytalanságaik és az alacsonyabb növekedésük kihat a többiekre. "Az EMU nem egyesíti, hanem megosztja Európa országait és népeit", érvelnek az új euróellenes svéd hálózat vezetői. Az európártiak persze nyomban visszacsaptak: az Európai Parlament tagjai jóváhagyólag megszavazták a 2002-es svéd konvergenciaprogramot, ami annak világos jele, hogy "az ország jó úton halad az euróhoz való csatlakozás felé", idézte a jelentést készítő Olle Schmidt liberális képviselő szavait az EUobserver.
Svédország mellett nem lépett be az eurózónát alapító országok közé Nagy-Britannia és Dánia sem. Tony Blair brit kormányfő, látva, hogy a közvélemény kétharmada ellenzi a font lecserélését euróra, végül elállt attól a szándékától, hogy az idén népszavazást tartsanak,ám abban bízik, hogy még a következő - legkésőbb 2006-ban esedékes - parlamenti választások előtt sor kerülhet a referendumra, írta a The Independent. Dánia lakói mintha egészen más kontinensen élnének. A legutóbbi felmérés tanulsága szerint 66 százalékos lenne az "igen" és csak 31 százalékos a "nem" aránya, ha most tartanák a népszavazást, a kormány azonban úgy döntött, hogy 2004-2005 előtt nem lesz voksolás. (VG)
