Szaddám marad, mások mennek

Az Irak elleni amerikai-brit támadás közép-európai idő szerint csütörtök hajnali két órakor kezdődik, ha betartják azt a határidőt, amelyet Bush elnök szabott meg kedd hajnali beszédében. Az elnök 48 órát adott Szaddám Huszeinnek és környezetének, hogy elhagyja Irakot, felszólította az ország fegyveres erőit, adják meg magukat, az ország lakosságát pedig arra, ne tanúsítson ellenállást; ígéretet tett Irak területi egységének megőrzésére, az államélet átszervezésére, a gyors újjáépítésre. Az iraki elnök viszont azt közölte, hogy nem hagyja el az országot, s állítása szerint a nép felkészült a "behatoló agresszorok elűzésére".

Kofi Annan ENSZ-főtitkár utasítására a világszervezet minden munkatársa elhagyta Irakot; a fegyverzetellenőrök a közeli Ciprusra utaztak. Annan egyúttal felfüggesztette az olajért élelmiszer program további végrehajtását is.

Míg John Howard ausztrál kormányfő csapatokat ígért az amerikai irányítású koalíció iraki akciójához, és Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő elkerülhetetlennek nyilvánította az amerikai elhatározást, addig az iraki válság békés megoldását szorgalmazó kormányok irányítói elítélték a diplomáciának hátat fordító washingtoni ultimatív döntést. Jacques Chirac francia elnök szerint szerint a washingtoni döntés a jövőre nézve megkérdőjelezi a tömegpusztító fegyverek elterjedésével összefüggő békés rendezési szándékok hatékonyságát. A washingtoni francia nagykövet mindazonáltal úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy Párizs csatlakozik az amerikaiak vezette koalícióhoz, ha Irak vegyi vagy biológiai fegyvert vetne be.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még a Bush-beszéd elhangzása előtt állást foglalt az iraki katonai megoldás ellen, míg külügyminisztere, Igor Ivanov ugyanakkor mintegy "nyitva tartva az ajtót" azt mondta: még a hadműveletek megkezdése után is lesz mód arra, hogy a kérdést visszatereljék a BT keretei közé.