Több támogatás a belépőknek?

A tavaly decemberi koppenhágai megállapodásban letárgyaltakon túl körülbelül 200 millió euró extra brüsszeli pénzre számíthat tagsága első három évében a tíz új tagállam, amennyiben az Európai Parlament és a tagországok meg tudnak egyezni a kérdésben - tudta meg a Világgazdaság uniós forrásokból.

Ezt az összeget a tizenötök az EP "rendelkezésére" fogják bocsátani, amely azután dönt arról, hogy pontosan milyen módon használja azt fel. A pénz a tíz új tagállamnak szól, és olyan, úgynevezett belső politikákra adható, mint az adminisztratív reform, az intézményépítés, nukleáris biztonság, vagy a schengeni határ megerősítése. A pénz az Európai Parlament és a tagállamok nézeteltérésének eredménye.

Az EP kifogásolta, hogy a tagállamok a koppenhágai bővítési alku letárgyalásakor figyelmen kívül hagyták, hogy bizonyos költségvetési kérdésekbe a törvényhozó testületnek is joga van beleszólni. Az EP ezért azt követelte, vegyék ki a csatlakozási szerződésből a bővítés költségvetési számait, mert a szerződés a legfelsőbb szintű jogforrás, vagyis annak ratifikációja gyakorlatilag lehetetlenné tenné a büdzsé későbbi módosítását.

A parlament és a tagállamok között dúló vita megoldása most az lehet, hogy a tagországok extra pénzeket bocsátanak az EP rendelkezésére, amit aztán a törvényhozó testület saját belátása szerint költhetne el belső politikákra a tíz új tagállamban, a 2004-től 2006-ig terjedő időszakban. Azért csak belső politikákra, mert az EP költségvetési jogkörei kizárólag erre terjednek ki, és azért csak az új tagállamokban, mert a csatlakozási szerződés kizárólag rájuk vonatkozik. A pénz körülbelül 200 millió euró lehet.

Az EP egyelőre nem fogadta el a tagállamok javaslatát. Parla-menti körökből lapunknak elmondták, hogy egyrészt keveslik a felajánlott pénzt: 200 millió helyett 600 milliót akarnak három évre. Másrészt a tagországok javaslata nem ad választ az alapvető problémára, ami az, hogy a költségvetési keretszámok elhelyezése a gyakorlatilag módosíthatatlan csatlakozási szerződésben sérti az EP alapjogait. A vitára az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökének csütörtöki találkozóján születhet megoldás.