Tülekedés az iraki torta körül

Brit cégek kormányuknál keresnek érdekvédelmet azokkal a feltételezett amerikai törekvésekkel szemben, amelyek kizárólag tengerentúli vállalatoknak biztosítanák a részvételt Irak háború utáni újjáépítésében. E feltételezések még akkor kaptak lábra, amikor bizonyosra vették, hogy az ENSZ-nek nem lesz szerepe az iraki helyreállításban. A londoni kül-, illetve kereskedelmi és iparügyi minisztérium által közösen működtetett Trade Partners UK kormányügynökség egyik igazgatója április 10-re már meg is beszélt egy találkozót mintegy 80 brit vállalat képviselőivel, amelyek a kormányon keresztül akarják biztosítani azt, hogy az iraki újjáépítés 1,9 milliárd dollárra becsült összértékéből ők is részesüljenek.

Brit és spanyol lapjelentések szerint nagyjából már össze is állt az az amerikai rövid lista, amely négy területen csak amerikai cégek számára biztosítana hozzáférést az iraki tortához. A La Razón madridi lap úgy tudja, hogy az olajipari, az infrastrukturális, technológiai és fegyvergyártási projektek többségére a jelenlegi és korábbi republikánus kormányok tagjaihoz közel álló vállalatok az esélyesek. A végső kiválasztást a Financial Times szerint a hadműveletek lelassulásán kívül az is hátráltatja, hogy a Bush-kormány tagjai nem tudnak egyetérteni a protezsálandó cégekről.

Az Irakban potenciálisan érdekelt nem amerikai cégek között aggodalmat keltett az is, hogy a Pentagon állítólag feketelistát állít fel azokról a társaságokról, amelyek Iránban eszközölnek beruházásokat. Szerintük ez is csak egy kerülőút ahhoz, hogy kizárják őket az iraki szerződésekből. A Pentagon listája az Ilsa, az iráni-líbiai szankciós törvény alapján áll össze: rákerül mindenki, aki 20 millió dollárnál többet ruház be a két, terrorszponzorálással vádolt országban. Az 1996-ban elfogadott és 2001-ben megújított törvényt eddig nem alkalmazták, s az Európai Unió is szót emelt ellene, mint amely sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. A listára állítólag olyanok kerülnek fel, mint a Shell, az Eni, a TotalFinaElf. Elemzők szerint a Pentagon-lista két legyet üt egy csapásra: nyomást gyakorol Iránra (amelynek teokrata rezsimjétől is szívesen megszabadulna Washington) és kedvezményezi az amerikai cégeket. (VG)