Újabb befektetések a csatlakozás nyomán
A magyar gazdaság gyakorlatilag már integrálódott az európai egységes piacba - hangoztatta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter azon a csütörtökön kezdődött, kétnapos konferencián, amelyet a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Gazdasági Növekedés Nemzetközi Központja (ICEG) közösen rendezett. Az EU-csatlakozástól Magyarország erőteljes gazdasági fejlődést vár, ennek köszönhetően megszűnnek a szociális és regionális egyenlőtlenségek, új munkahelyek létesülnek, s emelkedik az életszínvonal is a magasabb termelékenység nyomán. További külföldi tőkebefektetésekre is lehet számítani az ösztönzéseknek, az infrastrukturális fejlesztésnek köszönhetően, vélekedett a miniszter.
A konferencián bemutatják azt a 24, egyenként kb. 50 oldalas tanulmányt, amelyet az egyes országokban élő szakértők készítettek az ICEG szervezésében a következő iparágakról: vegyipar, gépipar, telekommunikáció és információtechnológia, bankszektor, energia- és gyógyszeripar.
A tanulmányokból az a következtetés szűrhető le, hogy a globális folyamatok erőteljesebben befolyásolják az ágazatok fejlődését, mint önmagában az EU-integráció. Ennek folytán az EU-csatlakozásnak nem lesz sokkszerű hatása. A növekedés szempontjából a főbb korlátokat kínálati oldalon az alacsony beruházási ráta, a k+f kiadások kifogásolható szintje, valamint egyes ágazatokban a megfelelően képzett munkaerő hiánya jelenti. Az egyes ágazatok fejlődését az összes visegrádi államban erőteljesen befolyásolja a bérköltségek növekedése és a csatlakozó országok valutáinak felértékelődése. Változás várható a tőkebeáramlás szerkezetében, mivel növekedhet a közvetlen tőkebefektetések volumene a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező területeken. Végül egyik vizsgált szektorban sem várható jelentősebb migráció, noha a magasan képzett munkaerő esetében érvényesülhet az "agyelszívás".
