UMTS-rendszerek építése a strukturális alapokból?

Az uniós szakminiszterek soros ülésükön megvizsgálják, hogy a szélessávú adatátviteli hálózatok, valamint a multimédiás alkalmazásokat is lehetővé tévő harmadik generációs mobilrendszerek (UMTS) kiépítéséhez az Európai Unió strukturális alapjai közvetlen vagy közvetett formában támogatást tudnak-e nyújtani a hátrányosabb helyzetű régiókban. Egyes nézetek szerint az elmaradott térségek e rendszerek által nagyobb esélyt kaphatnának a felzárkózásra.

Mint ismeretes, a korábban nagy technológiai előrelépésnek tekintett UMTS-rendszerek kiépítése, illetve az azzal kapcsolatos felsrófolt licencdíjak a vártnál nagyobb gazdasági terhet jelentenek a nagy szolgáltatócégek számára. Németországban például a hat nyertes pályázó egyenként több mint nyolcmilliárd eurót fizetett az UMTS-rendszerek majdani kiépítésének és üzemeltetésének jogaiért, a konkrét építési költségek hasonló nagyságrendűre tehetőek. E beruházások megtérülését korábban az infokommunikációs piacok töretlen fejlődésétől remélték.

Az elmúlt években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az aktuális keresleti viszonyok mellett nem gazdaságos még beindítani az UMTS-rendszereket, az azokra már kiadott milliárdok viszont egyre súlyosabb terhet jelentenek a szolgáltatóknak. Ebben az összefüggésben "burkolt állami segítségnek" is tekinthető az uniós központi forrásokból az effajta fejlesztésekre juttatott pénz.

A strukturális alapok 2003 és 2006 között 213 milliárd euró támogatást irányoznak elő összesen, ennek a negyedét Spanyolország kapja, Német-, Görög- és Olaszország 20 és 25 milliárd közötti összegre számíthat, míg Franciaországba mintegy 15,6 milliárd euró jut - emlékeztet az Europemedia. Ha a támogatások ilyen irányú felhasználása zöld utat kap miniszteriális szinten, az Európai Bizottság iránymutatást dolgoz ki a pénzek pontos felhasználására vonatkozóan.