Üzletrészügy: késésben a tárcák

A kormány tavaly novemberi határozata szerint az agrár-, a pénzügyi és a gazdasági tárcának legkésőbb 2002. december 31-ig közleményt kellett volna megjelentetnie arról, milyen feltételekkel kívánják értékesíteni az államilag már felvásárolt mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeket. A közlemény a mai napig nem látott napvilágot. Pedig ez a dokumentum tartalmazná a részletes eladási előírásokat az általánosabb elveket meghatározó tavalyi kormányhatározat nyomán. Az agrártárca a közlemény megjelentetésével kapcsolatban még tavaly minden szükséges előkészületet megtett - közölte lapunkkal Takács Miklós, a minisztérium osztályvezetője. A meghirdetés végül azért maradt el, mert a vételt végző két állami társaság - a működő szövetkezetek üzletrészeivel foglalkozó Üzletrész-hasznosító Kft., illetve a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt álló gazdaságokban vásárló Casa Vagyonkezelő Kft. - időközben az Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től az ÁPV-hez került át. A kormány erről is határozatban rendelkezett ugyancsak tavaly év végi határidővel. (Korábbi értesüléseink szerint az átadás-átvétel időhiány miatt ténylegesen csak 2003 elején történt meg. Az MFB-t a vásárlásokkal még az Orbán-kormány bízta meg).

A földművelésügyi tárca tájékoztatása szerint az új tulajdonos ÁPV Rt. a megvett üzletrészek eladásának beindítása előtt azt kérte, hogy a két társaság helyzetét teljeskörűen átvilágíthassa. Ennek a folyamata még ma is tart, ami egyben indokolja a közlemény kiadásának több hónapos késését is. A Casánál az üzletrészvétel januárban már le is állt, mivel a cégnél elfogytak a mozgósítható források. Ahogy a Világgazdaság korábban beszámolt róla, bár a kormány korábban 9 milliárd forintos hitelfelvételt engedélyezett, a kölcsönhöz jutást az átvilágítás alapvetően hátráltatta (VG, 2003. február 26.).

Az FVM még mérlegeli, hogy a határidő be nem tartása miatt a kormányhoz forduljon-e, tudta meg lapunk. Elképzelhető az is, hogy a miniszter pusztán elismeri majd a nyilvánosság előtt a csúszást, ha a közlemény végül napvilágot lát. A késés önmagában nem okoz különösebb gondot, mert a kabinet tavalyi határozatában csak arról rendelkezett, hogy az eladásokat 2003-ban meg kell kezdeni. Valódi lemaradás a hivatalos nyilatkozatokhoz képest mutatható ki, hiszen nemrég még az FVM vezetője is úgy vélte, az első értékesítések (amelyek formája árveréses licit lesz) már február végén, március elején megindulhatnak (VG, 2002. december 23.). Most a májusi időpont látszik valószínűnek. A miniszter korábbi tájékoztatása szerint több mint 60 milliárdnyi üzletrész vár vevőre.

A közlemény - szakértők szerint - azért lesz különösen fontos, mert ennek alapján kell majd kialakítani az üzletrészek kikiáltási árát. Erről a kormány rendelete csupán azt állapítja meg, hogy a saját tőke és a jegyzett tőke hányadosát kell figyelembe venni, továbbá, hogy a tényleges eladási ár a kikiáltási ár 50 százalékánál nem lehet kisebb. Az állam az 1992-es névérték száz százalékán vette az üzletrészeket. A kikiáltási ár - a szövetkezetek gazdálkodási eredményétől függően - ennél nagyobb és kisebb is lehet.

Egyáltalán nem mindegy, mi tartozik bele a saját és a jegyzett tőkébe - mondta lapunknak Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A szervezet szerint az elfogadható kikiáltási ár meghatározásához mindkettőt "nettósítani" kellene. A jegyzett tőkénél az 1992-es állapotot kellene alapul venni. A saját tőkéből pedig le kellene vonni a gazdaságok állami támogatásait és az általuk korábban visszavásárolt üzletrészek utáni növekményeket, hogy azokat a kedvezményezett vevői körnek (szövetkezeti tagoknak, alkalmazottaknak, integrált termelőknek) most ne kelljen visszafizetnie, illetve újra kifizetnie. Ha ezek a korrekciók nem történnek meg, nem lesz szövetkezeti vevő a felkínált üzletrészekre,szögezte le Filipsz.

A "nettósítás" alapvetően azoknak a szövetkezeteknek az érdekeit szolgálná, ahol az üzletrészérték ma meghaladja az állam által kifizetett 1992-est. Az ügyben érintett 700 gazdaság jelentős része ugyanakkor nem tudott nyereséget elérni (felszámolás alá került) az elmúlt években, ezért ezeknél a kikiáltási ár eleve kisebb lesz az 1992-es névértéknél. Számítások szerint az ÁPV átlagosan legfeljebb 30 százalékos árfolyamon tudja majd eladni az "államosított" üzletrészeket.

Több hónapja késnek a tárcák a közleménnyel, amelyben meg kell határozniuk az államilag felvásárolt mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek részletes értékesítési feltételeit. Az FVM szerint minden előkészület időben megtörtént, de az ÁPV az eladások megkezdése előtt haladékot kért két üzletrészcég átvilágítására.

Hazafi László

-->