Véget ért a spekulációs támadás
A 2002-es esztendő utolsó adataival és a spekulációs támadás utórezgéseivel telt a február. A kivételt talán az inflációs fronton történtek jelentik, hiszen itt már az ez év eleji számok is rendelkezésre állnak, ráadásul a jegybank előrukkolt a legfrissebb inflációs jelentésével is.
Az eddig megjelent adatok azt sugallják, hogy a 2002-es év a külföldi konjunktúrára érzékeny ágazatoknak kifejezetten rossz, míg a belső kereslet által vezérelt gazdasági területeknek kedvező időszaka volt. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt tizenkét év legmagasabb reálkereset-növekedése valósult meg tavaly, amikor átlagosan 13,6 százalékkal kaptak (reálértelemben) nagyobb fizetést a munkavállalók, mint 2001-ben. A két számjegyű növekedési ütem mellett az előrejelzések szerint a GDP csupán 3,2 százalék körül bővülhetett. Mivel több jövedelmet nem lehet elosztani, mint amennyit előállít az ország, így a keresetnövekedés forrásául az eladósodás, illetve a vállalati beruházások és nyereségek visszaesése szolgálhatott.
Tavaly 2,6 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint a megelőző évben. Az alacsony dinamika elsősorban az exportteljesítmény visszaesésének tudható be. A teljesítményváltozást a leggyorsabban mutató, úgynevezett fix bázisú indexek tanúsága szerint azonban 2002 elején véget ért a megelőző évet jellemző visszaesés, és lassú növekedésbe kezdett a szektor. Ez azért érdekes, mert az európai konjunktúra fellendülésének semmi jele.
Ezzel szemben 2002-ben a rendszerváltás óta a legnagyobb ütemben, 20,1 százalékkal nőtt az ipar egészétől statisztikailag elkülönítve kezelt építőipar. Míg az ipar egésze tíz éve a legkisebb teljesítménybővülést érte el 2002-ben, addig az építőiparra nem hat a világgazdasági pangás. A kormányzati megrendelések az idén biztosan nem érik el egy választási év szintjét (már csak a büdzsé kiigazítási kényszere miatt sem), s a lakáspiacon csak az okozhat ideiglenes élénkülést, ha a kamattámogatások szigorításáról kiszivárgott hírek miatt általános "sietség" lesz úrrá a vásárlókon. Ezt egyelőre nem mutatják az adatok, sőt, a lakásépítési engedélyek száma az utolsó negyedévben majdnem 10 százalékkal visszaesett.
A jegybank a közeljövőben nem akar sávszélhez közeli forintárfolyamot, mert az egyrészt nem szükséges az inflációs céljaihoz, másrészt el kívánja kerülni az újabb spekulációs támadás lehetőségét - jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök, megteremtve ezzel az MNB lehetőségét arra, hogy ne szigorítson a monetáris kondíciókon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint 2004 végén ugyan a 3,5 százalékos célnál magasabb, 4 százalékos lehet a drágulás üteme, de ez a 2,5-4,5 százalékos toleranciasávon belül van, így nem kívánja szigorítani monetáris kondícióit. A sávszél közeli forint politikájának kellemetlen tapasztalatai után a jegybank mozgástere szűkült. Immár nem hagyhatja a maximumig erősödni a hazai valutát, mert félő, hogy újabb spekulációs támadást vált ki ezzel. Ugyanakkor a MNB általános meglepetésre közölte, hogy a beáramlott forró tőke nagy része a piaci közhiedelemmel ellentétben már elhagyta az országot. Éppen ezért a monetáris tanács viszszaállította a kéthetes betét irányadó jellegét azzal, hogy újra érvényes a korlátlan rendelkezésre állás. Emellett az egynapos kamatok folyosója is a korábbi szintre szűkült, ezzel normalizálódtak a bankpiacon a kamatkondíciók. (MI)
