Visszafelé játszik a magyar futballbiznisz

Noha üzleti szempontból kifejezetten eredményesnek tekinthető a tavalyi év a magyar futballbizniszben, a csődhelyzet mégsem kerülheti el a profi labdarúgás jó néhány neves gazdasági vállalkozását. Azaz hiába növekedett 1,6 milliárd forinttal, 5,5 milliárdra a 12 klubcsapat összbevétele 2001-hez képest tavaly, az összeg az üzletág résztvevőinek csak egy kis részét mozdította előre, míg többek helyzete kilátástalanná válhat.

Nem vitás, az előző évek abszolút nyertese az FTC, amelyet ma már közel 1 milliárd forintos büdzséből szerepeltet tőkeerős tulajdonosa, a Fotex Rt.; a tabella jelenlegi vezetője, az MTK és a harmadik helyezett Újpest pedig - hazai viszonylatban - ugyancsak kiemelkedik: 700-800 millió forintos költségvetéssel indultak neki az őszi szezonnak. Igaz, utóbbi szponzori háttere akár 200 millióval is gyengülhet elmaradó támogatói miatt. Eközben a Békéscsaba 200 milliós, a Kispest-Honvéd 250 millió forintos gazdálkodása akár még kiegyensúlyozottnak is tekinthető. Bár kétségtelen, ekkora büdzsé legfeljebb csak a kieső helyre elég. Körülbelül ekkora adósságot halmozott fel és került a csőd szélére a Dunaferr Labdarúgó Kft., míg a Siófok Labdarúgó FC 50 millió forintos tartozást könyvelhetett el a bajnokság félidejére. Noha komoly költségcsökkentések árán a dunaújvárosiak és a siófokiak is vállalni tudták a szereplést a szezon végéig, a folytatás igencsak kérdéses.

Sokkal rosszabbul járt az 1911-ben alapított és egy osztállyal lejjebb, az NB I/B-ben szereplő Vasas, amelyet szurkolói - a további szereplés kilátástalansága miatt - jelképesen már el is temettek. A Magyar Labdarúgó Ligát (MLL) azonban ez sem hatotta meg. Így, miután a 120 millió forintos adósságot felhalmozott labdarúgó kft. 90 százalékos tulajdonosa, a Dach Holding Rt. nem tudta előteremteni a bajnokság folytatásához az MLL által kért pénzügyi biztosítékokat, felfüggesztették játékjogát.

Pedig akár azt is gondolhatnánk, hogy a magyar futballbiznisz helyzete 2000 óta folyamatosan javult. Ezt ráadásul alátámasztja, hogy a profiliga három évvel ezelőtti 84 millió forintos bevétele mára több mint tízszeresére nőtt. Emelkedett a klubok által realizált összbevétel is: 1999 óta a mérleg szerinti 3,1 milliárd forintról 5,5 milliárdra nőtt a bevétel, miközben a kiadások ugyanezen időszak alatt 3,6 milliárdról 5,48 milliárdra módosultak. A klubok értékesítési árbevétele esetében is kedvező változás figyelhető meg: a jegy-, marketing- és szponzorációs bevétel például 2001-hez képest 2,7 milliárd forintról 3,9 milliárdra nőtt. Az 1,2 milliárdos bővülésben nagy szerepet játszott a helyi szponzoráció megerősödött szerepe.

A magyar futballban azonban még mindig rosszak az alapok - ismeri el Demján Sándor. Az MLL elnöke ráadásul azt sem titkolja: a sok pénzre épített bizniszben a tízmilliós hazai piac szűk lehetőségeket kínál. Igaz, ennél vélhetően sokkal komolyabb probléma az, hogy a magyar hivatásos futballban szereplő sportvállalkozások profistátushoz nem méltó technikai megoldással, tervezhető bevételek helyett a kiadások standardizálásával próbálnak boldogulni - véli Szieben László. Az MLL igazgatója szerint elképesztő, hogy a klubokat működtető gazdasági társaságok 100 százalékos árbevételhez illesztik kiadásaikat akkor, amikor mindössze 60-70 százalékban tudnak csak garantálható árbevételt igazolni. Megoldást jelenthetne, ha a vállalkozások takarékosabb és kiszámíthatóbb üzletvitelt folytatnának, amelyben a költségágak tervezése nem terjedhetne ki a nem garantált árbevételekre. Ennek érdekében a liga tervezi, hogy a nevezési rendszerben átláthatóságot kér. Szieben László szerint elfogadhatatlan az is, hogy a játékosok vágyálom-jövedelme határozza meg egy-egy klub gazdálkodását. Ez már csak azért is abszurd, mert a magyar élvonalban nincs 200 profi játékos. Demján Sándor véleménye vélhetően még közelebb áll az igazsághoz: szerinte ugyanis az üzleti alapú magyar profibajnokságban ma amatőr tudású játékosok szerepelnek. Persze érdemes azt is megjegyezni, hogy a magyar futballisták 70 százalékánál kimutatható a szerződésszegés, azaz vagy fizetési késedelemben van a gazdasági társaság, vagy az öszszegszerűségben sérül a kontraktus. Az eltúlzott keresetek miatt fennálló aránytalan rendszer mégis működik, amit a legjobban az támaszt alá, hogy a felek szinte minden esetben képesek kompromisszumra. Márpedig - szakértők szerint - a kiadások csökkentése elengedhetetlen: a liga által kalkulált évi 7-8 millió forintos átlagkeresetnek sokan akár még a kispadon ülve is a többszörösét keresik.