Vizsgálatok felhatalmazás nélkül

A Kehi teljeskörűen ellenőrizhetné a bizonyos mértékben állami tulajdonban lévő társaságok gazdálkodását - ezt tenné lehetővé egy januárban módosított kormányrendelet. Szakértők ugyanakkor kifogásolják az átalakított szabályozást. Úgy vélik, a vonatkozó törvény a kabinet számára nem biztosít felhatalmazást, hogy a Kehi hatáskörét rendeleti úton kiterjessze. A Világgazdaság megkereste az érintetteket is, meglátásuk szerint valóban fennáll-e a törvénysértés, ám mindeddig a Kehi elnöke és a kormány szóvivője nem válaszolt kérdéseinkre. A Kehi feladat- és hatásköreit szabályozó kormányrendeletet január 8-ai hatállyal módosította a kormány.

Ebben felhatalmazást adott a szervezetnek arra, hogy teljeskörűen ellenőrizze a döntően állami tulajdonban lévő társaságok gazdálkodását. A rendelet a 75 százaléknál nagyobb arányban, közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban lévő cégeket érinti. Az államháztartási törvény azonban mindössze azt engedné, hogy az államkasszából juttatott pénzeszközök felhasználását kövesse nyomon a szervezet.

Mint ismert, a kormányváltást követően a Kehi számos ellenőrzést kezdeményezett részben állami tulajdonban lévő vállalatoknál, így többek között a Magyar Fejlesztési Bank szervezeteinél, a Nemzeti Autópálya Rt.-nél és a Magyar Követeléskezelő Rt.-nél is. Akkor még kizárólag csak a társaságoknak állami forrásból juttatott pénzeszközök felhasználását vizsgálhatta volna a szervezet. Egyes, korábban napvilágot látott lapinformációk szerint azonban e vizsgálatok során a Kehi már kiterjesztően értelmezte saját jogosítványait. A kormányrendelet módosításával kapcsolatos problémát felvető jogászok kifogásolják azt is, hogy a januári módosítás semmiképpen sem lehet visszamenőleges hatályú, vagyis nem legitimálhatja a Kehi által az elmúlt évben lefolytatott, nem csak az állami források felhasználását célzó ellenőrzéseket.